Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
MŰTÁRGY- ÉS MŰEMLÉKVÉDELEM - Millei Ilona: Helyreállított régies típusú bosnyák főkötők
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53 325-334 Pécs, 2015 Helyreállított régies típusú bosnyák főkötők Millei Ilona Janus Pannonius Múzeum H-7621 Pécs, Káptalan u. 5. e-mail: millei.ilona@jpm.hu A tanulmány az egykori Zsolnay-gyár1 területén, a Zsolnay család- és gyártörténeti kiállításon2 látható hímzett főkötők3 közül, a régies típusú Pécs környéki bosnyák főkötőket mutatja be. A különböző horvát etnikai csoportok férjezett asszonyainak legjellegzetesebb viseleti tartozéka volt a díszes fejrevaló, köztük a csoporthoz4 tartozó bosnyák főkötő.5 Ezek a fejrevalók megkülönböztetett gonddal készültek, a viselőjük korosztályának megfelelően. A felhelyezés, rögzítés is nagy hozzáértést igényelt. A bosnyák asszonyok nagy egyházi ünnepek alkalmával, templomba menet a főkötő fölé kendőt kötöttek, amelyet a középkorú asszonyok halálukig viseltek. Rendkívül változatos formában, festetlen, ritkán festett, házilag készített, többnyire kendervászonra, a bolti festék megjelenése előtt növényi színezékkel színezett gyapjúval, fémszállal, valamint pamutfonallal hímezve készültek e jeles viseleti darabok. Az őshaza hímzésvilágára utaló archaikus motívumok fedezhetők fel hímzéskultúrájukban, stilizált rózsa, gránátalma, tulipán, levél és apró virágtartozékok, tömörített geometrikus formák, ritkán címer alkalmazásával. A korai főkötők hímzésére visszafogott harmonikus színvilág jellemző, a szintetikus színezékek6 megjelenésével harsányabb színű főkötők készültek. Általában a hímző asszonyok lánc-, száröltést, szabadvonalú és szál- számolásos lapos hímzést, átfogó, valamint a keresztszemes öltéstechnika valamelyik fajtáját alkalmazták a hímzés kialakításában. A főkötők hímzése téglalap és a középtengelyére illeszthető négyzet alakú vászonkötésű házilag készített vászonra, előrajzolás 1 Zsolnay Kulturális Negyed, Pécs, Zsolnay Vilmos u. 37. 2 A kiállítást rendezte, az anyagot válogatta: Dr. Kovács Orsolya művészettörténész muzeológus. A nyitás időpontja: 2012. április 19. i A kiállítás fali tárlóiban Dráva menti horvát főkötők (pocelicák), református magyar és régies típusú bosnyák főkötők csoportja látható. 1 Begovácz 1999: 37. Különleges hímzéstartománya Baranyának a sokácok és Pécs környéki bosnyákok (horvát etnikai csoport) ún. magashímzése. 2 Flórián 1979: 211. A főkötő csupán asszonyokat megillető, a férjes nőt jelképező, fejet borító öltözetdarab. Rendeltetése szerint különböző anyagokból készült, egy-három darabból alakították ki, szabott részeit homlokpánt és hátlap szakkifejezéssel jelölik. S Balázs et al. 1981: 147. A 19. sz. közepéig a színezékeket természetes anyagokból állították elő, és csak ezután került sor a szintetikus színezékek gyártására. August Wilhelm von Hofmann és munkatársai 1854-ben a kőszénkátrány vegyületeinek kutatása során fedezték fel az anilint. A textilipar és a színezék gyártás fejlődésével gyorsan teret nyert az új termékek elterjedése a 19. sz. második felétől.
