Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
NÉPRAJZ - KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET - Kovács Orsolya: Az 1906-os milánói kiállításra készült váza a Janus Pannonius Múzeum Zsolnay gyűjteményében
Az 1906-OS MILÁNÓI KIÁLLÍTÁSRA KÉSZÜLT VÁZA 299 látható az utóbbi, köralakú olvasótermet mutatja, és nem a „reliquiáknak” szánt valamelyik termet. A fotó felirata: „Az egyik olvasószoba részlete." Sem a termek leírása, sem a fotómelléklet nem támasztja alá Csenkey Éva állítását. Az azonban biztos, hogy a Zsolnay gyűjteménybe került tárgy tűzrepedéses, ez a virágedény fenekéről készült felvételeken jól látható, vagyis ez a sérülés az égetés során és nem később keletkezett. Erősen kétséges tehát, hogy az égetési hibás tárgy valaha is szerepelt volna bármilyen kiállításon, sokkal valószínűbb, hogy azoknak a sérült másod- példányoknak egyikével van dolgunk, amelyek az 1948-as államosítást követően ismeretlen körülmények között kerültek ki a gyár valamelyik raktárából. Erre utal a vázán lévő számos kisebb- nagyobb másfajta sérülés is, amelyek repedések, törések és lepatta- nások, egyikük sem lehetett tűzvész következménye. A JPM Zsolnay gyűjteményét gyarapító váza érdekes dokumentuma egy korszaknak, amelyben a szecessziós díszkerámia, mint luxustermék átadta helyét a kerámiából készült szobroknak, illetve az enteriőröket egyedi módon formáló építészeti kerámiának. További kérdést vet fel a tervezők helyzetének a változása ebben az időszakban. A korábbi gyakorlat mellett, amely szerint a nagy, egyedi megbízások tervezőit a megrendelők hozták magukkal, egyre gyakoribbá vált, hogy a mind népszerűbb kerámia plasztikák modelljét szobrászművészektől vásárolták meg: Horvai Jánostól, Szamovolszky Ödöntől és mindenekelőtt Ligeti Miklóstól. Talán nem túlzás azt feltételezni, hogy éppen ezek a változások készítették elő a valaha nagyobb szobrászi célokat kitűző Apáti Abt Sándor távozását a Zsolnay gyárból 1908-ban. 6. ábra: Apáti Abt Sándor virágedénye az újjárendezett milánói kiállításon, az egyik olvasószoba részlete. Maróti Géza terve. (Magyar Iparművészet IX. 1906. 290. p. 287. kép, archív felvétel)
