Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
NÉPRAJZ - KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET - Kovács Orsolya: Az 1906-os milánói kiállításra készült váza a Janus Pannonius Múzeum Zsolnay gyűjteményében
292 A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (2015) állott. Én terveztem a főcsoportot, melynek egy része reprezentatív célokra volt kiképezve. Először jött az előtér, mely úgy nézett ki, mint egy köralaprajzú magas donjon belseje. Tengelyben egy négyméteres bronz géniusz volt felállítva, másolata azoknak, amelyeket a zeneakadémia homlokzatára készítettem. Aztán jött egy egészen bolond dolog, amelynek váratlanul világhíre lett. Egy óriási felülvilágítós díszterem, melynek szükségből hajlított, mondhatnám bab alakú alaprajza volt. Ezen teremben igazán remekbe készült, helyenkint áttörve dolgozott óriási búzakalászos ívek voltak mint átjárók alkalmazva. ...”2 Ez volt a kiállítás leglátványosabb, az ismertetők által leggyakrabban felidézett része, amelynek díszítésében, illetve berendezésében meghatározó szerep jutott a Zsolnay kerámiának.3 A leírások szerint a szürke habarccsal bevont falak alját mély, kékes tónusú, aranyfényű eozinlemezek borították a siklósi márvány lábazat fölött. Az előcsarnok legsikerültebb eleme a mennyezet köralakú üvegablakaiból áradó fény által megvilágított Kacsás kút volt. A Maróti Géza terve alapján készült kút medencéje és kávája szintén siklósi márványból készült, a kör alakú káván változatos elrendezésben álló, kékes eozinmázas pirogránitból készült kacsák közül szökellt fel a víz, amely a nyári melegben kellemesen hütötte az előcsarnokot. A hallban helyet kapott még egy eozin kandalló, amelyre Zala György, Ferenc Józsefről mintázott portréját állították. Ugyancsak itt, a kiállítás fogadóterében, szobormüvek között szerepelt Ligeti Miklós két „Zsolnay gyárban kivitelezett” műve, a Városligetben 1903-ban felállított Anonymus szobrának pyrogránitból, eozin technikával kivitelezett, kicsinyített mása és egy szintén eozin technikával készült figurális díszű kút, vagyis az összes olyan mű, amelyet a kiírásnak leginkább megfelelő módon „eredetinek” tekintettek. A kiállítás világhírnevet szerzett Maróti Géza számára, az öt aranyérem mellett a művészt tiszteletbeli tagjává választotta a Brera Olasz Királyi Művészeti Akadémia. Apáti Abt pirogránit vázája a haliból nyíló „Galambos udvar” közepén, ovális alakzatban elrendezett vitrinek között állt. A terem leírásakor Györgyi Kálmán az itt kialakított enteriőrök részletes ismertetése mellett Markup Béla életnagyságú, szarvast ábrázoló szobrát emelte ki. Maróti munkája volt még az ékszerterem és a zeneszóba, utóbbi Teles Edének a Zeneakadémiához készült frízével. Faragó Ödön rendezte az iskolák és a házi ipar külön termeit. A magyar pavilon osztatlan nemzetközi sikert aratott, számos sajtóorgánumban jelentek meg lelkes értékelések a kiállított anyagnak és magának az épületnek az eredetiségéről, sajátos művészi kvalitásairól. így különösen érzékenyen érintette a kiállítókat, de a fogadó ország rendezőbizottságát is, hogy az április végén elkészült magyar pavilon augusztus 2-án porig égett. Az esetről a magyar sajtó részletesen beszámolt.4 Az Építő Ipar lapjain nem sokkal később arról adtak hírt, hogy a kiállítás magyar rendezőbizottsága példátlan gyorsasággal készítette elő a kiállítás újjá rendezését. ,pl milánói kiállítás leégett magyar osztályának újjá építését határozta el a kiállítási bizott= Maróti 2002: 13. Ugyanitt a Zsolnay gyárral való együttműködésről is ír a művész: ,Jizen terem falai egy bizonyos magasságig Zsolnay-féle aranyeozinos lapokkal voltak burkolva, amelyekhez külön rajzokat és modelleket készítettem. Zsolnayék bizonyos munkái az én hatásom alatt akkor egy kissé felfrissültek, mert már nagyon el voltak industrializálódva.''' 2 MNL-BML XI. 10. Zsolnay Vilmos Kerámia Gyárak iratai 362. Prima Nota XV. 1904-1906. 485., 279/XIII. bejegyzés szerint a Zsolnay gyár ebben az évben Maróthy (sic) Gézának 5.000 korona értékben szállított. A szállítókönyvekben részletes adatokat nem találtam. 4 ÉPÍTŐ IPAR 31. 1906: 285. ,^4 milánói kiállítás égése. F hó 2-án és 3-án a kiállítás területén az olasz ipar- művészeti csarnokban tűz ütött ki, amely az olasz és a magyar osztályt és az olasz építészeti osztályt teljesen elhamvasztotta. Az osztatlan közvélemény szerint a magy’ar iparművészeti osztály volt az egész kiállítás legsikerültebb része, sőt mondhatni gy'öngyc. ”