Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)

NÉPRAJZ - Kőszegi Gábor: Szemelvények a Pécsi Városi Muzeum Látogatóinak Könyvéből

A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53 271-290 Pécs, 2015 Szemelvények a Pécsi Városi Muzeum Látogatóinak Könyvéből Kőszegi Gábor Janus Pannonius Múzeum H- 7621 Pécs, Káptalan u. 5. e-mail: koszegi.gabor@jpm.hu „Ha valamit el akarsz dugni, vidd el egy múzeumba!” - tartja a mondás. Ez a kissé (ön)kritikus felütés arra a körülményre utal (ami jelen írás apropóját szolgáltatta), ahogy a Pécsi Városi Muzeum1 első vendégkönyve (újra)megtalálásra került. 2014 nyarán egy kolléga más irányú kutatásának anyaggyűjtése közben jelen sorok írója az asztalával szemközti szekrény magasabban fekvő részén egy papírral letakarva rálelt egy - valószí­nűleg - már hosszú évek óta ott pihenő könyvre. Az indigókék vászonborítású könyvön az alábbi szöveg szerepelt aranyozott betűkkel: A Pécsi Városi Muzeum Látogatóinak Könyve. ( 1. ábra). Belelapozva a mintegy 300 oldalból álló A/3 méretű könyvbe,2 első ránézésre nem lehetett még tudni, hogy valójában többről van szó egy egyszerű vendégkönyvnél. A kezdeti kisebb meglepetés az első aláírások elolvasása után következett, mivel a dátu­mokból arra lehetett következtetni, hogy a szóban forgó dokumentum nem más, mint a múzeum első vendégkönyve. Alaposabb olvasás után pedig körvonalazódni látszott az a tény is, hogy az ilyesfajta anyagok „átlagéletkorát” jócskán túlhaladja, mivel az első bejegyzés 1904-es keltezésű, míg az utolsó 1948 végéről származik. A múzeum segédgyüjteményeiben, például az adattárban inkább a gyűjteménnyel, kutatásokkal kapcsolatos háttéranyagok kaptak helyet. Bár a múzeumi munkának alap­vetően léteznek kialakult keretei, munkamódszerei (amit egyebek mellett törvények és szaktudományos ismeretek is szabályoznak), mégis bizonyos esetekben a muzeológus, gyüjteménykezelő személye, habitusa alakítja ki helyben egy múzeum, vagy egy gyűj­teményi osztály arculatát. Mindezzel csak arra szeretnék utalni, hogy nincs általánosan kialakult gyakorlata annak, hogy az ilyen (vagy az inkább levéltári jellegű anyagokat) hol, milyen módon őrizzük, azokra miként tekintünk. A múzeumnak van ugyan irattára, az egyes osztályoknak adattára stb., mindazonáltal a jelen eset is azt támasztja alá, hogy a múzeum számára kevéssé hangsúlyos anyagok (mint például egy vendégkönyv) nem 1 A múzeum neve jelen formában rövid „ü’-betűvel szerepel mind a szóban forgó dokumentum címlapján, mind pedig az intézmény bélyegzőjén - ami a könyvben több helyen is előfordul. (A vendégkönyvből szár­mazó idézetek közlésekor minden esetben a betűhív írásmódot alkalmaztam. K.G.) A Janus Pannonius Múzeum a Pécsi Városi Muzeum jogutódjának tekinti magát. A múzeum történetéről legutóbb részletesen (az első kiállítás megnyitásának centenáriumán) Id. B. Horváth - Huszár 2004: 5-94. 2 A könyv lapjai vízjelesek, felváltva olvasható rajtuk egyik lapon a DIÓSGYŐRI, a másik lapon a SZABVÁNY 2. felirat. Előbbi esetében tölgyleveles-makkos minta is kivehető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom