Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK - Pásztor Andrea: A pécsi Pius Kollégium kertjének története
A pécsi Pius Kollégium kertjének története 237 • A ródlipályával párhuzamosan, a keleti fal kanyarulatába építették az 50 x 10 méteres céllövő pályát, amelynek közepén a céltáblák veszélytelen elhelyezése miatt betontetős futóárok húzódott végig a jelzők számára. • Közvetlenül az intemátus mögött, északra elhelyezkedő lebetonozott részt télen fellocsolták, itt korcsolyázhattak a növendékek. „Fásítsuk a Piust!” Páter Tüli nemcsak a növendékek testi, hanem lelki épülésére is gondolt. A telek többi részét Báldy László kertészeti felügyelő tervei szerint alakították parkká. A terep- rendezés során talajjavításra, kb. 25000 m2 terület gyepesítésére, 820 méter vízvezetékhálózat építésére, de legfőképp fásításra került sor. Tervei megvalósításában az iskola rektorát támogatták a kollégium öregdiákjai, akik „megértve a dolog mély szimbolikáját, nagy lelkesedéssel visszhangozták [gyűlésükön]: Verjünk gyökeret a Pius édes anyaföldjében/” Széles tömegeket megmozgató akció indult a Pius parkosításának érdekében, amelyhez a fák és cserjék megváltásának (manapság ezt örökbefogadásnak neveznénk) formájában felajánlásokat vártak. Fásító Bizottságot hoztak létre, amely 1935 decemberében kétoldalas röplapot nyomtattatott, Fásítsuk a Piust! címmel. Ebben kértek minden piusi ifjú- és öregdiákot, azok szüleit, a kollégium barátait, évfolyamokat, osztályokat, hogy 5, 10, 20 és 50 pengős tételekben facsemetéket váltsanak meg, „hogy az a Pius kertjében gyökeret verve hordozza nevüket, örökítse meg emléküket.”13 Az intézet egykori növendékei 1936 februárjában két színielőadást tartottak a díszteremben, melyek 300 pengős bevételét elsőként ajánlották fel. 1937. március 1-ig 6294 pengő folyt be a Pius kertjének fásítására.14 A Pius fásításának retorikáját végigkísérte a fák ültetésének és nevelésének, illetve a piusi növendékek nevelésének párhuzamba állítása. A facsemeték a növendékek metaforái, amelyek a piusi atyák gondozásában cseperednek fel: „S a Pius átveszi tőlünk a csemetét, szerető gondjaiba fogadja, öntözi, ápolja, neveli és éberen figyeli - éppúgy, mint azt a fiatal embercsemetét, akit szeptember elején szülője esetleg öregdiák édesapja átültet a Pius termőtalajába, hogy ott hatalmas fává izmosulva az életben vihart álljon, másoknak oltalmat nyújtson, édes gyümölcsöt teremjen/”15 A Pius Kollégium Mecsek Alján című lapjának 27. számában számol be a fásítási akció eredményeiről. Név szerint felsorolja azt a 244 személyt és társaságot, akik 1938 márciusáig fákat váltottak meg és a telek alaprajzán feltünteti az emlékfák helyét. Megtudjuk a fák fajtáját, melyek között 26 féle fenyő, 13 féle díszfa - pl. juhar, nyírfa, kőnaspolya, japán cseresznye, különböző hársfák -, 10 fajta díszcserje — pl. fagyai, lonc, liliomfa, pünkösdirózsa, örökzöld cseresznye babér, galagonya és az élősövényt alkotó mályvafa - szerepel. Ezeken kívül természetben 645 pengő értékű fát és cserjét kapott az intézet. A „stadion” alatti lejtőt sziklákkal erősítették meg, ide sziklakertet telepítettek. A kert átadása Az átalakítások a Pius történetének egyik legnagyobb ünnepére, az intézet fennállásának 25. évfordulójára nagyjából elkészültek. 200 hársfát, 110 nyárfát, 53 vegyes lombfát, 96 díszfenyőt, 660 törpe és erdei fenyőt, 3000 fenyőcsemetét, 40 cserjét és 700 m A bekezdés idézetei a Pius-Kollégium Öregdiákjainak Fásító Bizottsága által Pécsett, 1935 decemberében kiadott, Fásítsuk a Piust! című felhívásában olvashatók. 11 Mecsek Alján. A pécsi Pius Kollégium lapja. 26. szám, 1937. márc. 1., 36. p. 12 A Pius-Kollégium Öregdiákjainak Fásitó Bizottsága által Pécsett, 1935 decemberében kiadott, Fásítsuk a Piust! című szórólapról.
