Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK - Gerner Zsuzsanna: Memoriae causa - emlékül: Szövegszerkesztés, témaválasztás és normaorientáltság a 18-19. század fordulójáról származó két emlékkönyvben
Memoriae causa - emlékül 169 11. táblázat: Az adatok kvantitatív elemzése Z. férfiak Z. nők St. férfiak St. nők összes példa: ss 9 6 6 6 ß helyette 0 1 0 1 összes példa: ß 63 16 49 23 ss/s helyett ß 15 5 12 5 helytelen 15 = 20,8% 6 = 27,2% 12 = 21,8% 6 = 20,7% A ’nefelejcs’ német megfelelője, a Vergissmeinnicht számos variánsban jelenik meg mindkét emlékkönyvben. Itt egy példát idézek, amely egyben a képzett szó eredetét és a szóképzés módját is jól láttatja: (20) Zum Angedenken Freund! Schreibst du mich in dein Herz hinein. || So wird kein Stambuch nöhtig seyn, || wahre Freunde || Winsch ich dir, Ewige Freundin zu seyn, zeug ich auch || Hir! Dan blühe unter deinen Schritten, Ein || Frühlings garten schön und licht, Wo Blaue || Blumen fiir uns bitten, Vergiß, Vergiß || Mein nicht. Összefoglalás Az értekezés célja elsősorban az emlékkönyv, mint műfaj bemutatása volt a 18-19. század fordulóján keletkezett két album alapján, melyek a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményében találhatók. Az elemzés egyrészt formai szempontból vizsgálta a bejegyzések szövegszerkezetét, másrészt igyekezett bemutatni azok tartalmi és nyelvi-stilisztikai jellemvonásait. Egy további súlypontban feltárta a bejegyzések gender-specifikus jegyeit, összehasonlítva a férfiakat, illetve nőket jellemző nyelvi variációt kiválasztott paraméterek mentén. Első vizsgálatra megállapítható volt, hogy az inskriptorok között több volt a férfi, mint a nő (40 nő versus 140 férfi). A nők aránya a későbbi keltezésű emlékkönyvben valamivel magasabb, ami talán az album tulajdonosának foglalkozásából (katona) és az ebből adódó mobilitásból (lásd fentebb a bejegyzések alatt szereplő helységnevek sokaságáról) fakad. Megállapítható volt az is, hogy Steinkopf feltehetően más nexusban volt hölgyismerőseivel, mint Ziegler, ami többek között abban nyilvánult meg, hogy a Steinkopf albumába író nők gyakran tegezték az emlékkönyvtulajdonost,24 ami Ziegler esetében csakis férfiakra volt jellemző. A hölgyek bejegyzései tartalmukban eltérnek a férfiak által bejegyzett szövegektől: a férfiakhoz képest a nők mindkét emlékkönyvben gyakrabban tematizálják a barátságot (Freundschaft), talán ezzel is jelezni akarván az emlékkönyv tulajdonosához fűződő viszonyukat. A hölgyekhez képest a férfiak ugyanakkor gyakrabban emlékeztetik férfitársaikat (Zieglert és Steinkopfot) kötelességekre, erényekre, hűségre és hasonlókra, és gyakrabban nyilatkoznak meg a világ folyásáról és sorskérdésekről is. Kizárólag férfiak engednek meg maguknak egy-egy vicces megjegyzést a bejegyzéseikben, vagy űznek tréfát az emlékkönyv tulajdonosával. A 20 női bejegyző közül 11 tegező vizsonyban volt Steinkopffal. Négyen magázták, köztük az a Josepfa Bittlerin, aki négyszer is írt az emlékkönyvbe, valamint Eleonora aus Bisenz, két bejegyzéssel.
