Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
RÉGÉSZET - Kohári Gabriella: Kísérleti régészeti tevékenység a visegrádi Királyi Palota magánkonyhájában
138 A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (2015) ,rKörtvély" (Radvánszky 1893: 202.) ,JHa csak közönségesen akarod főzni, hámozd meg, borban tegyed fel, főzzed erősen, mézeld, borsold, sáfrányozd, gyömbérezd, főzd jól meg, sűrű legyen, rakd ki az tálban, hűljön meg, úgy add fel, mikor az szükség kívánja, melegen is lehet." Eszközszükséglet: kés, fazék A körtéket meghámozzuk, magházukat kivágjuk, feldaraboljuk (egészben is hagyhatjuk, de akkor több időt igényel az étel elkészítése). Hozzáadjuk a fűszereket, a mézet, a bort, majd annyi vizet öntünk rá, hogy ellepje. Megpárolódás után citromkarikával díszíthetjük, ízesíthetjük. Irodalom Adamson, M. W. 2004: Food in medieval times - Greenwood Press, Westport, Connecticut, London, 257 pp. Apicius M. G. 1996: Szakácskönyv a római korból. - Budapest, 224 pp. Bartosiewicz L. 2006: Régenvolt háziállatok. L’ Harmattan, Budapest, 240 pp. Bencze Z. 2002: Budapest, I., Dísz tér 17. - Régészeti Kutatások Magyarországon 1999. Budapest, 197. pp. Benda B. 2004: Étkezési szokások a 17. századi főúri udvarokban Magyarországon. - Doktori Disszertáció ELTE Bölcsészettudományi Kar, Budapest, Kézirat. Berrár J. - Károly S. (szerk.): 1984: Régi Magyar Glosszárium. - Budapest, 805. pp. Borsa B. 1943: Reneszánszkori ünnepségek Budán. - In: Némethy K. - Bodó J. (szerk.) Tanulmányok Budapest Múltjából Budapest, pp. 13-53. Búzás G. 1990: Visegrád, királyi palota. 1. A kápolna és az északkeleti palota. (Lapidarium Hungaricum 2.) Budapest, pp. 1-342. Búzás G. 1994: A kápolna és az északkeleti palota építéstörténete. - In: Búzás G. (szerk.) A visegrádi királyi palota kápolnája és északkeleti épülete. Visegrád Régészeti Monográfiái 1: 113-125. Búzás G. 2008: A visegrádi királyi palota. - In: Búzás G. - Orosz K. - Vasáros Zs. (szerk.) Reneszánsz látványtár Magyar Nemzeti Múzeum 2008. szeptember 26 - november 30. Budapest, pp. 149—159. Búzás, G. - Laszlovszky, J. 1995: Life at Visegrád Palace under the reign of King Matthias. - In: Medieval Visegrád, pp. 19-25. Búzás G. - Lővei P. 2001: A visegrádi királyi palota északnyugati épülete és az utcai homlokzat zárterkélye.- Visegrád régészeti monográfiái, 4: 68. Búzás G. - Mészáros O. 2008: A középkori Visegrád egyházainak régészeti kutatásai. - Magyar Sión (Új folyam) 44(2): 71-103. Búzás G. - Orosz K. (szerk.) 2010: A visegrádi királyi palota. - Budapest, pp. 1—421. E. Kovács P. 1992: Estei Hippolit püspök egri számadáskönyvei 1500-1508. - Eger, pp. 1-409. Feld, I. - Orosz, K. 2007: Burgküchen des Mittelalters und der frühen Neuzeit im Königreich Ungarn. - In. Küche-Kochen-Ernährung Archäologie, Baufforschung, Naturwissenschaften Tagung Schwäbisch Hall, 6. bis 8. April 2006 Herausgegeben von Urlich Klein, Michaela Jansen & Matthias Untermann Deutsche Gesellschaft für Archäologie des Mittelalters und der Neuzeit e. V. Arbeitskreis für Hausforschung (AHF) e. V. Paderborn, pp. 65-76. Finály H. 1892: A Besztercei Szószedet 1892., Jegyzetek, mutatók: Finály H. - In: Gyulai P. (szerk.) Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia nyelv- és széptudományi osztálya köréből. Budapest, 1897. 16(1): 1-92. Gál E. 2008: A Középkori halászat és a viza. - In: Kubinyi A.- Laszlovszky J. -Szabó P. (szerk.) Gazdaság és gazdálkodás a középkori Magyarországon: gazdaságtörténet, anyagi kultúra, régészet. Budapest, pp. 109-112. GombóczZ. 1905: A régi magyar ételnevek eredetéről. - Magyar Nyelv 1(4): 160-168., 1(6): 254-261. Gundel K. 1943: A konyha fejlődése és a magyar szakácskönyvirodalom a XVIII. század végéig. - In: Ballai K. (szerk.) A magyar vendéglátóipar története. A honfoglalás századától az 1848/49. szabadságharcig. Budapest, 1: 287-371. Horváth I. (szerk.) 1979: Étkezési kultúra és szakácsmüvészet I. Apafi Mihály korában. - Budapest.
