Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
RÉGÉSZET - Nagy Balázs - Princz Diána: A Pécs, Tettye téri reneszánsz villa és derviskolostor éremanyaga
A PÉCS, TÉTIVÉ TÉRI RENESZÁNSZ VILLA ÉS DERVISKOLOSTOR ÉREMANYAGA 121 Összegzés A püspöki palotát a történeti források alapján több építési fázisra oszthatjuk (Nagy 2014: 309-310.). A reneszánsz villa építését a kutatás Szatmári György püspökségéhez köti és az 1509 utáni évekre határozta meg (Reéh 1911: 130., Farbaky 2002: 55., Gere 2005: 267.). Az reneszánsz villa építésétől (1509-) a török foglalás idejéig (1543) tartó periódusba csupán egy dénár sorolható, amely a komplex keltezés alapján másodlagos kontextust sejtet. A forrásokból ismerjük, hogy a külvárosokat 1566-ig főként magyarok lakták (Varga 2009: 104.). A Budai külváros lakosságának összetételére ez csak kisebb részben igaz, mivel itt egy kiépült iparnegyeddel is számolnunk kell (Varga 2009: 107.). Ebben a korszakban Szigetvárról kiindulva többször támadták a várost, illetve egyes török létesítményeket is (Gyöngyössy 2004: 46., 73-74., 107., Nagy - Tóth 2013, Varga 2009: 80.). Az épület e korszakát (1543-1566) három veret fémjelzi. A korabeli források arra vonatkozóan is információval látnak el bennünket, hogy a külvárosokat jobbára csak Szigetvár elfoglalása után lakta be a hódító népesség (Varga 2009: 59., 82.). Az épület utolsó történeti periódusa 1566-tól 1664-ig tart. Ebben a korszakban az egykori reneszánsz villa derviskolostorként éli második fénykorát, amikor is az épületen belül számos átalakítást is végeztek (Nagy 2014: 310.). E korszakot összesen 10 db érem, köztük magyar és oszmán pénzek is keltezik. 1664. január 28-án a külvárosokat felszabadították, így a kolostor felhagyását is ezzel az eseménnyel hozhatjuk összefüggésbe (Varga 2009: 173.). Az érmekből levonható következtetések alapján az árnyék- szék és a vízmedence betöltődését is erre az időszakra keltezhetjük (Nagy 2014: 310.).
