Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
RÉGÉSZET - Szabó Máté: Baranyai villák légifelvételeken
110 A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (2015) ják számon. Ezzel szemben a nagyharsányi lelőhelyet villagazdaságként ismerjük, és azt is valószínűnek tarthatjuk, hogy a Beremenden előkerült feliratos bronztábla tulajdonosa, Valerius Dalmatius, Gallia Lugdunensis Tertia egykori helytartója az ismeretlen beremendi rezidánciával (Gábor 2005: 422.) szemben legnagyobb valószínűséggel a nagyharsányi épületegyüttesben tölthette hátralevő életét (Mráv et al. 2008: 109.). A Szársomlyó lábánál fekvő lelőhely pontos alaprajza tehát ismeretlen ugyan, de jelentősége vitathatatlan, és kutatása a hasonló adottságokkal rendelkező szabadbattyáni lelőhely értelmezéséhez is támpontokkal szolgálhat. Az alaprajzi sajátosságok mellett az épületek elhelyezkedésének, egymáshoz való viszonyának tömbszerü vizsgálata is segítséget jelenthet. Nem csak az arányok és a tájolási sajátosságok válnak érthetőbbé, de a relatív kronológia meghatározásához is támpontot adhatnak az ábrák. A bakonyai villagazdaság relatív kronológiájában két alapvető tájolási sajátosságot jeleznek az épületek (18. ábra). A korábbinak tekinthető főépület (7. ábra/4) egyértelműen a gazdasághoz vezető úthoz illeszkedik, ahogy a mellette fekvő gazdasági épület is ezzel azonos elhelyezkedésű. A légifelvételeken látható, ebből a szempontból bizonytalan struktúrák nem szerepelnek a képen, de elképzelhető, hogy a legdélebbi épületrész (7. ábra/9) is ide sorolható. Ezzel szemben a későbbi főépület, a fürdő és a mellettük fekvő gazdasági épület (7. ábra/1-3), melyek egymáshoz tartozását alaprajzi sajátosságaik mutatják, ettől eltérő tájolással épült. Ugyanakkor az úttal és a mellette fekvő gazdasági épülettel való kapcsolatára utal, hogy a főépület északkeleti sarkán hiányzik egy helyiség. Ennek hátterében állhat, hogy a traktus építésekor a gazdasági épület állt, s ezért hagyták szabadon a sarkot. A cserdi villagazdaság esetében két lényeges tájolási sajátosság azonosítható. Az elsőnél feltűnő, hogy több, egymástól távolabb fekvő épület (11. ábra/3, 8-9) azonos 18. ábra: A bakonyai villagazdaság két lehetséges periódusának épületei tönibszerűen ábrázolva. (Készítette: Szabó Máté)
