Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Bertók Gábor-Gáti Csilla: Adalékok Baranya megye kora bronzkori településszerkezetéhez

Az általunk ismertetett erődített települések kormeghatározásával kapcsolatban el kell ismernünk, hogy a szórványleletek arra vonatkozólag nem nyújtanak pontos támpontot, hogy a kora bronzkor mely időszakában/időszakaiban lakták őket, és az általában véve is elmondható, hogy szórványleletek alapján történő keltezés bizonytalan. Van azonban néhány olyan lelőhelyünk - köztük talán az egyik legjellegzetesebb, Szemely-Felső-rét, valamint Peterd-Bakaszó - ahol a leletanyag tisztán kora bronzkori, és ez talán azt jelzi, ez lehetett az a korszak, amelyhez a többi itt ismertetett lelőhely erődítései is jó eséllyel használatban lehettek. A korszak behatárolása néhány igen jellegzetes lelet, mint a belső díszes táltöredékek

6, a seprűzött, vagy durvított felületű, esetenként körömbecsipkedéssel mintázott edénytöredékek alapján történt, melyek megengedik a kora bronzkori keltezést. A szemelyi árokrendszer esetében, a mellette elhaladó autópálya feltárás nyomán (lásd fent) valószínűsíthető hogy a Somogyvár-Vinkovci kultúra korszakára datálható.

7 Mindezek alapján azt mondhatjuk hogy sikerült azonosítani egy kis területen, egymástól mintegy 5-6 km távolságban három erődített, a felszíni leletanyag alapján a kora bronzkor idejére datálható erődített magaslati telepet (Pécsudvard-Bab-föld, Szemely-Felső-rét, valamint Olasz-Olaszi-hegy). Ehhez a csoporthoz csatlakozik még az ugyancsak a levegőből azonosított Peterd-Bakaszó, valamint a kissé messzebb fekvő Görcsönydoboka-Erdő-föld lelőhely. A térség kora bronzkori történetével kapcsolatban már jó pár évtizede nem történt előrelépés a kutatásban. A zóki

8 és nagyárpádi

9 telepek részleges közlése, valamint a szavai lelőhely

1

0 és a kis mennyiségű lánycsóki anyag

1

1 adja a legtöbb információt amit a korszakról tudni lehet. Ezek alapján feltételezhetjük, hogy a Mecsektől délre, a kora bronzkor első szakaszában a Zók-Vucedol kultúrával számolhatunk, majd azt követően a Somogyvár-Vinkovcival.

1

2 A kora bronzkori települések belső szerkezetét illetően nem sok adat áll rendelkezésünkre. Erődített, magaslati telepekkel a Vucedol kultúrán belül a névadó Vucedolon

1

3 és Zók-Várhegyen

1

4 is találkozunk, de a horvát 6 Szemely-Felső-rét, Pécsudvard-Bab-föld, Görcsönydoboka-Erdő-föld: kívül és belül is díszített változata, mely Kulcsár G. szerint Somogyvár-Vinkovci kultúra idejére keltezhető (KULCSÁR 1997, 118-119). 7 Hacsak nem a Zokon megfigyelt jelenséggel számolunk itt is: miszerint a belső, erődített teleprész inkább a Zók-Vucedol korszakba tartozik, míg az ettől „kijjebb" eső telepen kizárólag a Somogyvár-Vinkovci kultúra hagyatéka volt megfigyelhető (ECSEDY 1983). ECSEDY 1983. BÁNDI 1979, 64; 1984, 126-127. 1

0 ECSEDY 1979. " ECSEDY 1977. 1

2 Kutatástörténeti összefoglalás: BONDÁR 2001. ,

3 SCHMIDT 1945. ECSEDY 1983. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 31