Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Kovács Orsolya: Hidassy Pillo Sándor (1884-1973) működése a Zsolnay gyárban

egyedülálló a gyár termékei között, párhuzama minden bizonnyal a kor szimbolista festészetében keresendő. A témán kívül a testek erőteljes kontúrrajzában, a mozdulatokban is megnyilvánuló klasszicizálás az 1900-as évek elején főként a német kultúrkörben, de a magyar művészetben is felbukkanó határozott tendenciára utal. Körösfői Kriesch Aladár Zeneakadémián lévő freskója, Maróti Géza és Ligeti Miklós szobrai egyaránt inspirálhatták Hidassyt. A müncheni szecesszióhoz Mattyasovszky Zsolnay László jelentett közvetlen kapcsolódást, aki Obrist és Debschitz iparművészeti iskolájában tanult. 1911-ben Mattyasovszky Zsolnay László már Párizsban, a Julien Akadémián folytatta festői tanulmányait. Onnan hazalátogatva festett két hasonlóan nagyméretű, unikális vázát, amelyek közül a gömbvázát női akt és a bécsi szecesszió jellegzetes csigavonalas ornamentikája díszíti, a másikon a Hidassy Pillo-éhoz hasonló festői gazdagságú háttér előtt Pierrot és Pierette figura látható. Hidassy Pillonak már az előző évben, 1910-ben is készült kivételesen festői modellje. Az 5706-os számon szereplő dekorterv három görögös, leomló drapériába öltöztetett, a fűben ülő nőt ábrázol. Az eozin technikával kivitelezett vázán ez a könnyed vonalakkal felrajzolt életkép festői gazdagságú, sejtelmes jelenetté válik amely a legmesszebbmenőkig megfelel a kolorizmus eszményének.

8 A Zsolnay gyári tervezőművészek számára a jelek szerint határozottabb követelményt jelentett a naprakészség, a legújabb irányzatok követése, mint az egyéni megoldások keresése. Hidassy Pillo munkásságában is fellelhetők a standard motívumok, amelyek a korszak iparművészetében akár több műfajban is felbukkantak. Ezek között megtalálhatók a jellegzetes, egzotikus madarak, papagáj, paradicsommadár, kakadu, amelyeket a gyárban Nikelszky Géza is előszeretettel alkalmazott díszedényein. Ltsz.: 51.4690. Publikálva: Kovács O. 2003. 33.p. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 221