Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)

K. Zoffmann Zsuzsanna: A Starcevo kultúra újonnan feltárt embertani leletei a Dél-Dunántúlról

K. Zoffmann Zsuzsanna: A Starcevo kultúra újonnan feltárt embertani leletei a Dél-Dunántúlról I. Bevezetés Az utóbbi években, a Magyarország-szerte létesülő autóutak építéseit megelőző régésze­ti leletmentések során, Baranya megyében három lelőhelyen kerültek feltárásra a kora-neolitikus Starcevo kultúra csontvázas temetkezései, melyeknek ugyan kisebb-nagyobb mértékben csupán töredékesen meg­maradt embertani anyaga lényeges adatokat szolgáltathat. A térségben három lelőhelyről összesen 15 egyén csontmaradványai őrződtek meg (1. táblázat). 1. táblázat - A leletek lelőhelyenkénti megoszlása Lelőhelyek Gyermekek Férfiak Nők Kozármisleny-Sasfészek Inf .1. Ad. J UV. Inf. 1. Mat. Ad.-mat. Inf.ll.-Juv. — Siklós-Elkerülő út — Ad.-mat. Szajk - Szajki szántók — Ad. Ad.-mat. — Mat. Mat. — Mat. Mat. — — Mat. Összesen: 3 gyermek 5 férfi 7 nő Az alábbiakban e leletek embertani elemzése során nyert adatok, illetve eredmények ke­rülnek közlésre. A feldolgozás során ÉRY-KRALOVÁNSZKY-NEMES­KÉRI (1963), SCHOUR-MASSLER (1941), JOHNSTON (1961), NEMES­KÉRI-HARSÁNYI-ACSÁDI (1960), MARTIN (1924), ALEKSEJEV­DEBEC (1964), SJ0VOLD (1990), valamint PENROSE (1954) módszerei kerültek alkalmazásra. Az embertani leletek régészeti kultúrába való be­sorolását Siklós esetében Ecsedy István, Kozármisleny esetében Gáti Csilla, Szajk esetében pedig Gábor Olivér végezte el. A bevezető zárásaként, itt szeretném megköszönni Ecsedy István, Gábor Olivér és Nagy Erzsébet régészeknek azt a segítséget, amit munkám elvégzéséhez nyújtottak. Az embertani leletek a pécsi Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osz­tályán kerültek megőrzésre. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom