Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Gáti Csilla: Előzetes megfigyelések a szajki vaskori telep leletanyagának elemzéséhez

lületére fényezték a mintát, hanem grafittal alakították ki (festéssel), elő­fordul, hogy a vörös kerámia alapon szürkén. A besimítás általánosan jellemző a Keleti-Hallstatt körre, főleg azonban a Ha C időszakra, majd aztán pedig a Hallstatt korszak legvégén / a La Téne korszak ele­jén jelenik meg újból nagy számban. Az itt megismert motívumok a kor­szakban általános mintákat mutatnak: hasonlókkal találkozunk a szlovén térségben, Alsó-Ausztriában, Nyugat-Magyarországon is. A besimított motívumok általánosságban a klasszikus Hallstatt korra és korai La Téne időszakban jellemzőek, a LT B-ben csak elvétve találkozunk vele. A Bucany temető fázisai között különbséget jelent hogy az I. fázis jellegzetes eleme, míg a II. fázisban már nem jellemző (PARZINGER 1988, 105.). Gyakran a besimításokkal megegyező motívumokat (meander, svaszti­ka) alakítottak ki plasztikus, tagolt bordákból (6. ábra). Ez úgy tűnik he­lyi jellegzetesség, nem általános a korszakban. 6. ábra: Plasztikus motívumok Karcolt minták ritkán fordultak elő az anyagban (7. ábra): csak néhány urna hasán találha­tóak meg. Ezek sraffozott háromszögek, sakktábla motívumok. A Keleti­7. ábra: Hallstatt kör Ha C anyagainak jellemző díszítése. A szajki anyagban Karcolt minták ezért archaikus jellegnek tarthatjuk ezeket. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 50

Next

/
Oldalképek
Tartalom