Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Bertók Gábor-Gáti Csilla: Adalékok Baranya megye kora bronzkori településszerkezetéhez

ugyanis ezen a dombvégen is jellegzetes kora bronzkori kerámiát sikerült gyűjtenünk (lásd a lelőhelyeket leíró részben). Nyugat felé a háromszögmodell Pécsudvard és Nagyárpád alappal ugyancsak egy olyan előreugró dombra esik Kökény határában, melyen elképzelhető egy, az eddigiekre hasonlító szerkezetű telep jelenléte, ennek vizsgálata azonban már nem fért be e munka keretei közé. A modellt a mellékelt ábra szerint, a nagyjából 4,5-5,5 km-s oldalhosszakkal Kökénytől nyugatra egy ismert, részben feltárt Somogyvár;Vinkovci telepnyom feletti, erődítésre alkalmas dombvéghez jutunk (Aranyosgadány-Házságyhegy, lásd fenn). Innen a háromszögmodell némi torzulást szenvedve vihető el Zók-Várhegyig (3,6 km), amely szintén ismert kora bronzkori lelőhely. Innen a dombvidék Ny-i irányban nem folytatódik tovább. Ezért Zók a modell legnyugatibb pontja. Zók-Várhegytől, az aranyosgadányi és a kökényi feltételezett lelőhelytől D-DK felé kimetszve a következő pont szintén egy-két patak közti dombvég lehet, Regenye-Kis-erdő-nyugati- és Kis-erdő-keletidűlő. Ettől keletre Szalánta-Németi és Szőkéd DK-i határszélén egymáshoz közel fekvő valamelyik, patakvölgy fölötti dombvég (pl. Szőkéd-Temető-dűlő, vagy Egerág-Hosszú-földek D-i vége). A fentiekkel természetesen nem azt akarjuk állítani, hogy ez a modell feltétel nélkül és bármeddig kiterjeszthető. Még ha érvényesnek bizonyulnak is megfigyeléseink, eleve határt szab neki a dombvidék kiterjedése, mert a tőle északra lévő Pécsi-medencében hasonló magaslati telepek létrehozására nincs mód, és nyugat felé sem, mert ott Zókon túl megint csak sík terület következik. Itt inkább egy olyan lelőhely-predikciós kísérletről van szó, amelynek feltevései viszonylag egyszerűen ellenőrizhetők, mint ahogy az elsőként megcélzott Peterd-Bakaszó lelőhelyen, sarjadó gabonában is 15 perces bejárás után korhatározó leleteket találtunk. Azt is hangsúlyozni kell, hogy a modell alapvető, de további vizsgálatok nélkül ellenőrizhetetlen alapfeltétele, hogy ezek a települések egy időben léteztek. Amíg ez nem igazolódik, ugyanilyen joggal feltételezhető természetesen az is, hogy ezek a telepek időben egymást követték. Mindenesetre a fenti feltételezéseket alapul elfogadva elmondható, hogy ezen települések egymás közti viszonyában szerepet játszhatott a területnek valamiféle megállapodáson vagy szokásokon alapuló felosztása, amely nagyjából egységes feltételekkel valósulhatott meg. A fenti modell esetleges további kísérleti alkalmazása a baranyaihoz hasonló adottságokkal rendelkező somogyi és tolnai dombvidékre is kiterjeszthető, ahol egy-egy kiindulópontnak lehetne tekinteni a Döbrököz-Tüszküs területén található kora bronzkori erődöt, illetve a névadó somogyvári lelőhelyet. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 34