Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Vándor Andrea: „...a rég megszokottól megválni mindig zokon esik" Tradíció és újítás a JPM Néprajzi Osztályának kalendáriumaiban

A kalendáriumok kiadása több mint 500 éves múltra tekint vissza. Az első, maihoz hasonló naptárlapot Regiomontanus adta ki 1474-ben, Nürnbergben. Az első magyar nyelvű naptár (öröknaptár a hozzá tartozó csízióval) száz évvel később, 1545 és 1550 között jelent meg Krakkóban. Az első fennmaradt, egy évre szóló magyar nyelvű naptárat Bécsben adták ki az 1572-es évre.

5 A kalendáriumok prognosztikon része évszázadokon keresztül hasonló szerkezettel jelenik meg. Jó példa a korai naptártoldalékok tematikájára a Telegdi-nyomda első naptárának (1579)

6 prognosztikonja. Miután a szerző a keresztény olvasónak ajánlja a prognosztikont, és felhívja figyelmét, hogy bár az asztrológus a természet szokott járása szerint jósol, az Úr azonban nem kötelezte magát a csillagokhoz, a következőkről jövendöl: „Az esztendő kezdetéről" „Az esztendőn uralkodó chillagárul" „Az esztendőnek közönséges állapotjárul" „A föld gyümölchirül (gabona, zöldség, szőlő)" „A Békességrül és Hadakrul" „Dög halálrul és betegségekrül" „A keresztyénekrül, sidókrul, törökökrül, néhány országnak állapottyárul" „Az égetésekről" „Azokrul, kiken bizonyos planetác uralkodnac" „A télnec Maradékairul" „A Tavasznak természetitül és ideirül" „A nyárnak kezdetirül és természetim!" „Az ősznek kezdetirül és természetim!" „Télnek kezdetirül és állapottyáról" A kalendáriumok kezdetekben az uralkodó tudományos nézeteket közvetítették, a műfaj alapvetően konzervatív és egyre populárisabb volta miatt azonban később már nehezen fogadták be az újabb tudományos ismereteket. így, amíg a 15. században Regiomontanus által művelt asztrológia elismert, korszerű tudomány volt, addig a 19. században kiadott, „A híres neves Királyhegy János' írásából Magyar nyelvre fordíttatott és sok helyeken meg bővíttetett Cisio, az-az: az Astronomiai tudománynak rövid értelemmel-való le-írása" című könyvecske tartalma már az ostorozandó babonaságok körébe tartozott. A kalendáriumok ismeretterjesztésben betöltött szerepét korán felismerték, a gazdasági naptárak hagyománya a 16. század végéig visszanyúlik.

7 5 Kovács I. G. 14-15. 6 Haiman György: A Telegdi-nyomda első naptára 1579 (a naptár hasonmásával) Budapest, 1989. így Johann Coler, akinek későbbi „Haußbuch"-ja 14 kiadást ért meg, és a 18. századig népszerű volt, 1591-ben adta ki „Calendarium oeconomicum et perpetuum"-át. Már ebben a munkában is tetten érhető az a törekvés, amely az asztrológiai jövendölésekről az évszakonkénti gazdasági munkák, házkörüli teendők leírására helyezi a hangsúlyt. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 195