Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Begovácz Rózsa: Gyermekélet a Dráva menti horvátoknál

Lakócsán ha keléses volt a gyermek, akkor sütőtök virágot kötöztek rá.

10

9 Ha ősszel volt keléses a gyermek, akkor káposztalevelet tettek a kelésre, hogy az szüntesse meg a fájdalmat, lázat.

11

0 Szentborbáson kelést pirított vöröshagymával is gyógyítottak.

11

1 Drávasztárán kelést úgy is gyógyítottak, hogy fehér zsebkendőt vettek, azzal a kelést végigsimították, majd a zsebkendőt az útkereszteződésben hagyták. Ha az arra menő megfogta ezt a zsebkendőt, akkor a kelés ő kapta meg.

11

2 Potonyban kelésre útifüvet (crepuca trava) tettek, ez kiszívta a gennyet.

113 Drávakeresztúron ha a gyermek megégette magát, akkor a disznóháj hártyájával, kenegették a sebet.

11

4 Drávasztárán és Potonyban az égetett illetve leforrázott sebet reszelt krumplival vagy tojás fehérjével is gyógyították.

11

5 A köhögést Lakócsán szamártejjel gyógyították. Frankovics Józsefné elmondása alapján: „Nagyon köhögtem és egy koldustól a következőt hallottam. Ő mondta nekem, hogy fél liter tejet kell megfőzni két kocka fehér cukorral, egy darab szentjánoskenyérrel és egy darab feketecukorral (medvecukor). Ettől nagyon hamar meggyógyult a köhögésem."

11

6 Köhögés ellen Potonyban a pogancina trava nevű növényt gyűjtötték és szárították, hogy télen is legyen belőle. (Ez a növény sárgán virágzik, félméteresre is megnő, gyakori lelőhelye a Dráva töltése.) A növény főzetének a gőzével, párájával gyógyították a köhögést. Ha a köhögés nem csillapodott, akkor a gyermeknek zabszalmából is főztek teát, és ezzel itatták.

11

7 Sárgaságot úgy gyógyítottak, hogy az erdőből örökzöld fenyőt (zelena zima) hoztak, ennek héját borba aprították, majd megfőzték és ezzel a lével itatták meg a beteget.

11

8 Lakócsán sárgaságot úgy is gyógyítottak, hogy a levedlett kígyó bőrét pálinkába áztatták, majd megitták a beteggel.

119 Általánosan ismert és gyakorolt eljárás volt sebet pálinkával vagy borral fertőtleníteni, de ecetet is használhattak erre a célra. Ha az előbbiek közül egyik sem volt kéznél, akkor a sebet be is sózhatták, hogy fertőtlenítsék. Potonyban 10

9 Szilovics Vendelné (sz. 1907), Pataki Istvánná (sz. 1916), Kádár Mihályné (sz. 1897) és Vertkovczi Istvánné közlése (sz. 1915) Saját gyűjtés, Lakócsa 1972. 11

0 Kovácsevics István (sz.1900) közlése. Saját gyűjtés, Lakócsa 1972. Borbás Vince (sz. 1897) és Borbás Mihályné (sz.1915) közlése. Saját gyűjtés, Szentborbás 1973. Ferencsics Józsefné (sz.1905) és Horváth Márkné (sz.1931) közlése. Saját gyűjtés, Drávasztára 1975. 11

3 Begovácz Márkné (sz. 1927) közlése. Saját gyűjtés, Potony 1979. 1,

4 Kis Szabó Mihályné (sz. 1899) és Szigecsán Vincéné (sz. 1930) közlése. Saját gyűjtés, Drávakeresztúr 1978. 11

5 Ferencsics Józsefné (sz.1905), Matoricz Mihályné (sz.1914), Matoricz Józsefné (sz. 1933), Zsárácz Vincéné (sz. 1935), Szinyákovics Györgyné (sz. 1915), Szinyákovics Györgyné (sz. 1908) közlése. Saját gyűjtés Drávasztára, Potony 1971, 1975. 1.

6 Frankovics Józsefné (1899) közlése. Saját gyűjtés, Lakócsa 1972. 1.

7 Begovácz Márkné (sz. 1927) közlése. Saját gyűjtés, Potony 1979. 11

8 Begovácz Márkné (sz. 1927), Szilovics Györgyné (sz. 1901) és Tóth Jánosné (sz. 1929) közlése. Saját gyűjtés, Potony 1975. 11

9 Fucskár Györgyné (sz.1898) és Frankovics Józsefné (sz. 1899) közlése. Saját gyűjtés, Lakócsa 1972. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 183