Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Begovácz Rózsa: Gyermekélet a Dráva menti horvátoknál

szélni, vagy beszédhibás volt (fefjalo je) a gyermek, akkor olyan asszo­nyokat kerestek meg Felsőszentmártonban, akik fel tudták vágni a gyer­mek nyelvét borotvával. Erről a betegségről régen azt tartották, hogy Is­ten büntetése az anya korábbi vétkeiért. 9 1 A nehezen beszélő gyereket Tótújfaluban a koldus tarisznyájában lévő kenyérrel kellett megetetni. 92 Potonyban az ótvart (srbec) úgy gyógyították, hogy fokhagymát és zabot megpirítottak, amit rátettek a beteg testrészre. Potonyban úgy is gyógyí­tottak ótvart, hogy a beteg gyermek apjának ondójával bekenték a beteg testrészt. Ez a betegség általában újholdkor kiújult és akkor újra kellett kenegetni. Az ótvar általában a gyermek féléves korában jelentkezett. 93 Ha a gyermek sokat sírt, Szentborbáson azt mondták rá, hogy szemmel verték, és vitték a javasasszonyhoz. A javasasszony parazsat vetett a vízbe és közben ne­veket sorolt. Ha valamelyik név elhangzása után a parázs lemerült az edény aljára, akkor annak az illetőnek tulajdonították a szemmel verést, akinek ezért háromszor kellett fordított módon megmosakodnia, hogy a gyermek meggyógyuljon. Háromszor kellett ugyanebben a vízben a gyermeket is megmosdatni. Hogy a gyermek frászt ne kapjon (dobit ce mraka), nem tették a tükör elé. 94 Amikor a kisbaba csipás (krmeljivo) volt Potonyban, akkor az anya a saját tejéből spriccelt a gyermek szemébe, hogy az kitisztuljon. 95 Viszketegségben szenvedő gyermeket Lakócsán úgy gyógyítottak, hogy a keresztanya vett egy piros szalagot, amit a templomba vitt és a templomi zászlóra kö­tött. A szalag ott maradt egészen a szertartás végéig. A mise után a ke­resztanya fogta a szalagot és elvitte a keresztgyerekéhez. A szalagot a gyermek nyakába kötötte. Ezt a gyógymódot igen hatásosnak tartották a viszketegség gyógyításánál. 96 Az árpát a szemen úgy gyógyították, hogy a párna sarkait húzogatták az árpán, míg az ki nem fakadt. „- Árpa van a szemeden! - Nem igaz! Árpa van a szemeden! - Nem igaz! Árpa van a szemeden! - Nem igaz! Ha nem igaz, akkor ne is legyen!" A hiedelem szerint azért van árpa valaki szemén, mert egy terhes asszonynak nem adott valamit. 9 7 Szkrajcsics Pál (sz. 1895), Simara Balázsné (sz. 1905) és Szigecsán Vendelné köz­lése. Saját gyűjtés, Felsőszentmárton 1975. Borbás István (sz. 1911), Gelencsér József (sz. 1897) és Kovács Pálné (sz. 1894) közlése. Saját gyűjtés, Tótújfalu 1972. Szilovics Katalin (sz. 1906) és Szilovics Györgyné (sz. 1901) közlése. Saját gyűjtés Potony 1972. 9 4 Borbás Vince (sz. 1897), Gál Pálné (sz. 1914)) és Gregoricz Mihályné közlése. Saját gyűjtés, Szentborbás 1975. 3 5 Begovácz Márkné (sz. 1927) közlése. Saját gyűjtés, Potony 1975. 9 6 Szilovics Vendelné (sz. 1907) közlése. Saját gyűjtés, Potony 1971. Goják György (sz. 1897), Kovácsevics István (sz.1900) és Romolicz Andrásné (sz. 1920) közlése. Saját gyűjtés, Lakócsa 1978. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 181

Next

/
Oldalképek
Tartalom