Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Begovácz Rózsa: Gyermekélet a Dráva menti horvátoknál

Az anya a gyermeket nem hagyta egyedül, hét hétig különös gonddal ügyelt rá. Ha az anyának ki kellett mennie vagy csak le kellett szállnia az ágyról, akkor szenteltvízzel keresztet vetett az ágyra.

6

1 Lakócsán amikor az anya gyermekágyas korában először végezte a dolgát, akkor ott, ahol ez történt persze házon kívül - tisztán felsöpört, hogy gyermeke tiszta legyen.

6

2 Általánosan ismert szokás volt a Dráva menti horvátoknál, amikor a gyermekkel először találkoztak, akkor óvó szándékkal háromszor megköpködték, hogy szemmel ne verjék. A gyermekágyba a gyermek mellé mosófát, kést és seprűt tettek, hogy azok vigyázzanak a gyermekre, védjék meg az újszülöttet a boszorkányoktól addig, amíg az anya vissza nem fekszik gyermeke mellé.

6

3 A gyermekágyas asszony közelében mindig tartottak szentelt vizet is bajelhárító céllal. Tótújfaluban a komaasszony háromszor kellett, hogy rétest vigyen a gyermekágyas asszonynak, a rokonoknak csak egyszer.

6

4 Potonyban a komaasszonynak és az édesanyának ötször kellett paszitot (ponuda) vinnie. Először ebédet, majd reggelit, újra ebédet, azután reggelit és ebéddel zárták a sort. A nagyobb rokonok például a nagynénik háromszor, a kisebb rokonok egyszer vittek paszitot. Ez a szokás még az 1980-as években is szórványosan előfordult. Gyakori jelenség volt, hogy a gyermekágyban fekvőnek akár harminc paszitja is összejött. Potonyban a gyermekágy öt hétig tartott, gyengébb vagy beteges asszonynál hét hétig.

65 A horvátoknál a gyermekágyas nőnek általában vörösbort vittek. A komatállal vitt borosüveg száját nem volt szabad bedugni.

6

6 A potonyi hiedelem szerint az üveg száját azért nem zárták le, hogy az asszony ne essen hamar teherbe.

6

7 A gyermekágy végéig a pelenkákat nem volt szabad kint a szabad ég alatt szárítani, csak bent a házban, hogy meg ne ronthassák az újszülöttet.

68 Napnyugta után gyermekholmit nem hagytak kint a kötélen, hogy a gyermek ne legyen hasfájós.

6

9 A gyermek egy hónapos koráig a pelenkákat nem az udvaron, hanem a házban szárították, hogy a gyermeket megvédjék a rontástól.

70 A kicsit úgy próbálták védeni a gonosztól, hogy a gyermek kezére szalagot kötöttek, melyen egy kis kő lógott, illetve a homlokára korommal keresztet rajzoltak.

71 A gyermekágyban fekvő nő férje nem aludt az asszonnyal egy szobában. A gyermekágy letelte után az ágyban lévő szalmát elégették. Szabadi Györgyné (sz. 1899) és Gyarmati Balázs (sz. 1902) közlése. Saját gyűjtés, Potony 1971. 6

2 Gönczi 1937. 237. Hajós Anna (sz. 1905) közlése. Saját gyűjtés, Tótújfalu 1971. Poszovácz Jánosné (sz. 1902) és Poszovácz Mihályné (sz. 1936) közlése. Saját gyűjtés, Tótújfalu 1978. Begovácz Márkné (sz. 1927) és Szilovics Györgyné (sz. 1901) közlése. Saját gyűjtés, Potony 1972. 6

6 Gönczi 1937. 86. Szilovics Györgyné (sz. 1901) közlése. Saját gyűjtés, Potony 1971. Szilovics Vendelné (sz. 1901) közlése. Saját gyűjtés, Lakócsa 1971. Szilovics Györgyné (sz. 1901) közlése. Saját gyűjtés, Potony 1973. 7

0 Begovácz Márkné (sz. 1927) közlése. Saját gyűjtés, Potony 1974. Szilovics Györgyné (sz. 1901) közlése. Saját gyűjtés, Potony 1973. 178 A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve