Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Szentmártoni Szabó Géza: Janus Pannonius vélt ábrázolásai

1. Andrea Manteg­na: Jacopo Antonio Marcello = Szent Móric élete és szen­vedése. c. 1453. (Paris, Bibliothéque de l'Arsenal MS 940, f. 38 v.) 2. Lauro Padovano (?): Raffaéle Zoven­zoni. Miniatúra rész­lete, tükröztetve. (Milánó, Biblioteca Trivulziana, Perga­mene sciolte, C 56.) 3. Giovanni Bellini: Raffaéle Zovenzoni poéta laureatus (c.1474), táblakép (32x28 cm) (Milánó, Pinacoteca del Castello Sfor­zesco) 1. Janus Pannonius és Galeotto Marzio? 2. Galeotto Marzio. Giovanni Pietro da Birego: Püspök­szentelés (miniatúra részlete) (Ifj. Vitéz János pon­tificaléja (1489­1490) Bibliotheca Apostolica Vaticana, Cod. Ottob. Lat. 501.) 2. Galeotto Marzio. 15. század végi ér­me (19,6 cm) (Budapest, Szép­művészeti Múzeum, Itsz.: 1/33-4 MC 308. kat. szám) (1913-2001) művészettörténész pedig ifjabb Vitéz János pontificaléjá­ban (1489-1490) felfedezte az idős korában nagyon elhízott Galeotto szembenéző képmását. Janus Pannonius ferrarai tanára, Guarino mester, 1453. február 5-én írt levelében, e szavakkal ajánlotta tanítványát a velencei Francesco Bar­barának: „Ezt a Janust, iskolám növendékét, aki észjárásban, nemzetsé­gére nézve magyar, erkölcseiben olasz, tudományában csodálatos, sőt inkább bámulatos, figyelmedbe ajánlom, fogadd őt tieid közé." A firenzei Vespasiano Bisticci pedig így írta le az 1458-ban történt első találkozá­sát Janus Pannoniusszal: „Firenzébe ér­vén, lovakkal és kísérőkkel, én voltam az első ember, kivel szólani akart, hogy összehozzam őt több tudóssal, kikkel be­szélni kívánt. Hozzám érvén, violaszínű mente volt rajta, a legtisztességesebb ­mihelyt megláttam: »Isten hozta, - mond­tam - kegyelmed-e a magyar Janus? (voi A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 167

Next

/
Oldalképek
Tartalom