Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Szentmártoni Szabó Géza: Janus Pannonius vélt ábrázolásai

ma 1527-es kifosztása (Sacco di Roma) után, a gyász jeleként hosszú szakállt növesztett, amelyet élete végéig nem vágatott le. Az őt követő huszonöt egyházfő, egészen XII. Incéig (1691-1700) szakállat viselt. 1975-ben Petrovich Ede (1898-1987) írt a plakettekről. Elmondta, hogy Szőnyi Ottó (1876-1937), egykori pécsi múzeumigazgató, a Dunántúl című folyóirat 1928-as évfolyamában stíluskritikai érvekkel kimutatta, hogy „sem az egykor a Püspöki Könyvtárban őrzött plakett, sem a budapesti Ernst-múzeum csontplakettje nem eredeti korabeli alkotás, hanem XVIII. századi gyatra másolat." Majd hozzáfűzi: „Sajnos a vizsgálódás nem terjedt ki annak földerítésére, ki és milyen célból készítette a két egymástól eltérő plakettet. (Mindkettőn spanyol barokkos arc, szakáll, mitra, majd maiuscula betűk, melyek Janus Pannonius idejében már nem voltak szokásban. A pesti plaketten a költő féloldalt van ábrázolva, köriratában V. Basilic. helyett V. Eccl. áll.)" Irodalom Haas Mihály: Baranya. Emlékirat, mellyel a Pécsett MDCCCXLV aug. elején összegyűlt magyar orvosok és természetvizsgálóknak kedveskedik nagykéri Scitovszky János pécsi püspök. Pécs, 1845, 284. Haas Mihály: Baranyának római, magyar és török régiségeiről értekezik. = Magyar orvosok és természetvizsgálók VI. nagygyűlésének történeti vázlata és munkálatai (1845). Pécs, 1846, 221, 338 és Fig. 1. a kötet végén. Beöthy Zsolt: A magyar irodalom története. Képes díszmunka két kötetben. I. Bp., 1899, 97. Tóth-Szabó Pál: Szatmári György prímás (1457-1524). Bp., 1906, 286-287. (91. és 92. kép: Janus Pannonius érem előlap, hátlap) Balogh Jolán: Mantegna magyar vonatkozású portréi. = Századok, 1925, 238, 3. lábjegyzet. Huszti József: Mantegna és Janus Pannonius. = Századok, 1926, 617-618. Tóth István: Janus Pannonius származása. = Irodalomtörténeti Közlemények, 1965, 612. Petrovich Ede: Janus Pannonius Pécsett. = Janus Pannonius (Tanulmányok). Szerk. Kardos Tibor és V. Kovács Sándor. Bp., 1975, 167-170, 172. (A medál rajza) 7. ábrázolás 1975-ben Petrovich Ede (1898-1987) vetette fel a következőket e szoborfőről: „A székesegyházi kőtárban van egy állítólag a XV. században készült püspökfej, mely esetleg Janus Pannoniust ábrázolhatja (3. kép). Ha az arc nem volna annyira fiatalos, szinte gyermekarc, akkor ez a gondolat föl sem merülne bennünk. Mivel azonban a pécsi egyházmegyének sohasem volt ilyen fiatal püspöke, szakértőknek kell földeríteniük e szobor eredetét, lelőhelyét, és így dönteni, nem áll-e e a szobor összefüggésben Janus Pannoniusszal." Ismeretlen gótikus mester: Fiatal püspökfő (1355-1374 közt). Homokkő, magassága: 32,5 cm. (Pécs, Dómmúzeum) 162 A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve