Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)
Gábor Olivér: Sopianae ókeresztény egyháza(i)
merete alapján leszűrhetünk, azt a Sopianae eddig előkerült temetői emlékeivel való összehasonlítás útján megpróbálhatjuk a város egyházára vonatkoztatni. Mind az általános ismeretek, mind pedig az ókeresztény egyház normái egyfajta „elvárt" állapotot tükröznek, melyeket sem a pogány, sem az ókeresztény szertartások során nem tartottak be feltétlenül minden részletében. Az egyedi esetek gyakran kivételt képeznek, a tendenciák azonban jól felismerhetők. Az alábbiakban bemutatandó első táblázatban tehát nem csupán a feltétlenül megvalósult elemeket, hanem a vallások erkölcsiségéből és szokásrendszeréből adódó „elvárható szokásokat" is fel kellett tüntetni. Mindebből jól látható, hogy az emberi szokások közül legkonzervatívabbnak tekintett temetési rítusok terén az ókeresztény világ nem csak változásokat hozott, hanem sok korábbi elemet is megtartott. A halott elvesztése miatti fájdalom, a közös gyász, a méltó megemlékezés iránti igény nem változott, csak annak egyre keresztényibb formát öltő változata(i) jelentek meg fokozatosan. Az 1. táblázat oszlopaiban elsősorban a pécsi, kisebb mértékben a birodalmi pogány és ókeresztény temetkezési szokások összehasonlítását adom meg. A temetési rítusok feltüntetett elemeinek részletes magyarázata a táblázat alatt következik, míg az ebből levonható végső következtetések Sopianae 4-5. századi ókeresztény egyházaira vonatkozóan a 2. táblázatban és annak magyarázatában kapnak helyet. I. Az antik és késő antik ravatalozási szokásokról keveset tudunk (1. kép), valószínűleg területenként változtak is. A pogány római temetés (funus) részletes szabályok szerint zajlott. Ezen belül a vagyoni helyzet, a megválasztott rítus és a megtiszteltetés alapján (pl. közösségi temetés - publicum funus) különbségek is mutatkoztak. A tetemet a méltó elbúcsúztatáshoz a halottmosó (pollinctor) készítette elő. A siratást (conclamabatur) akár hozzátartozók, akár siratok (praeficae) is végezhették. 7 1. kép: Ravatalt ábrázoló római kori relief (Vatikáni Múzeum). KUZSINSZKY 1902-1904 A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 106
