Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Gál Éva: Adatok a pécsi Felsőmalom utca történetéhez

működő a „Vörös Ökörhöz" címzett vendégfogadó, amely ugyanúgy lehetőséget adott a kedvelt biliárdozásra is, mint a már említett „Magyar Király", vagy a 9. szám alatti „Mágocser" (másik korabeli nevén a „Derfli"). Ez utóbbi helyszínen a 19. században vasárnaponként, illetve a báli szezonban egymást érték a táncmulatságok. Ebben a korszakban már biztosan szálláshelyek is tartoztak a vendéglőhöz, a befogadó épület a telek keleti részében állhatott egykor. Mivel a Felsőmalom utca a 18-19. században elsősorban tímárságairól volt nevezetes, meg kell emlékeznünk az ide települt tímárokról, tímárcsaládokról is. E két évszázadban az utcában birtokos tímárcsaládok közt találjuk a Vaidesz, Melczer, Majer, Peer, Höffler, Pelikán, Lauro, Erreth és Krautszak famíliákat. A nagyobb tímárságok közül említhetjük a 9. szám alatti, manufaktúrává növekvő műhelyt, ahol egymást váltva hét mester dolgozott. Míg a 19. szám alatti műhely arról nevezetes, hogy a pécsi európai hírű bőrgyártást megalapozó Höffler család első, városunkban letelepedett tagja, a Memingenből érkezett Höffler András innen, Vaidesz Tamás műhelyéből indult (a családba házasodva vette át a műhely vezetését). Ezt a tímárműhelyt később, a 19. században az Erreth -família tagjai virágoztatták fel. Míg a 9. szám alatti tímárság működése legkésőbb az 1880-as években befejeződhetett, addig a 19. szám alatti manufaktúra, az utolsó Felsőmalom utcai tímármester, Erreth Kálmán vezetése alatt, 1907-ig működött. A Felsőmalom utcában az Erreth-család meghatározó szerepére utal az is, hogy a 19. század folyamán számos teleknek, háznak, műhelynek, malomnak lettek tulajdonosai. Vagyis a család az utcában terjeszkedett. (Tulajdonosok voltak az 1., 1/2., 5., 7., 17., 19., 21., 23., 25., 27. számú telkeken, ingatlanokban.) Itt kapott megélhetéséhez biztos alapot a más szakmát folytató családtag is: így Erreth Mátyás tímár, molnár szakmát tanult fia Károly számára az 5-7. szám alatti malmot vásárolta meg 1849-ben. E család példája adalékot szolgáltat a vagyonosodó iparos réteg városon belüli mozgására is. Az utca a 20. század első felében Az utcaképet is meghatározó változások a szerb megszállás után, az 1920-as években következtek be. Ahogy a város más részeiben, úgy itt is bérházak épültek, illetve több épületet is bérházzá alakíttattak tulajdonosaik. Új „szereplődként jelent meg a kereskedelem több képviselője is. A „Magyar Király" vendéglátó egység helyén találjuk Dr. Kari Lajos könyv, zenemű, és papíráruházát, a szomszédos sarok épületben pedig már a 10es évektől működött a „Magyar Király" gyógyszertár. A Búza tér felé még mindig fontos volt az összeköttetés biztosítása, a 9. számú épület, mint átjáróház is működött. Emellett az 1921-ben, Pilch Andor tervei szerint felépített új mozi, az Apolló Projektograph Rt. Park Mozija A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 79