Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Gál Éva: Adatok a pécsi Felsőmalom utca történetéhez

alatt), amelyek közül a napjainkig megmaradt épületek ma is meghatározzák az utcakép látványát. Ezeknek a házaknak a jellegzetességeiről részletes adatokat, elemzést találhatunk Sonkoly Károly Piatsek Józsefről írt könyvében." A század második felében az említetteken kívül olyan, utcaképet meghatározó házak is épültek itt, amelyek sajátos Létrejöttek azok a klasszicista stílusú házak amelyek közül a napjainkig megmaradt épületek ma is meghatározzák az utcakép látványát. Az utca társadalma tömbjükkel, homlokzatukkal a korstílust követték. Erre példa az 1. és 21. szám alatti a 19. század közepén épült romantikus épületek, vagy a 2. számú, századvégi eklektikus saroképület, is változott. A 19. század első felében intenzívebb volt a tulajdonosok váltakozása, míg a század második felében, több esetben már egyegy családon belül öröklődött tovább a tulajdon. Az iparosok mellett egyre nagyobb számban találunk értelmiségieket. Orvos, táblabíró, városi írnok, országgyűlési képviselő, jogakadémiai tanár, plébános lakik (vagy tulajdonos) az utcában, ami jelzi azt is, hogy az épületek hasznosításában egyre nagyobb szerepet kapott a lakóház funkció. De, ahogy az ún. belváros déli pereme is egyre inkább az ipari övezet részeként épült ki ebben az időszakban, ugyanúgy jellemző ez a folyamat a keleti peremterületen is, amelynek a Felsőmalom utca is részét képezte. Tehát az „iparnegyed" jelleg továbbra is nyomon követhető. A tulajdonosok között találunk sörfőzőt, molnárt, kékfestőt, mészárost, posztóst, szappanost, ácsot, szíjgyártót, emellett itt működtek a város neves tímárcsaládjainak műhelyei is. Új elemként vonult be az utcába a század elején a pécsi szűcs céh, " A nevezett házakról bőséges leírásokat találhatunk Sonkoly Károly: A klasszicista Pécs építőmestere Piatsek József (1781-1854) című könyvében. Pécs, 2003. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 77