Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Gál Éva: Adatok a pécsi Felsőmalom utca történetéhez

mes felidézni a Surján Miklós közlésében napvilágra került, s a Felsőmalom u. 9. szám alatti Tímárházat is megemlítő remek forrást:

9 1786ban a Lebprecht nevű, Majna-Frankfurtból származó világutazó eljutott városunkba is. Munkájából idézünk: „Maga a város kicsiny, a külvárosok azonban annál több helyet foglalnak el, s mindkettőben különféle szép épületek találhatók. Különösen érdekes a budai kapu előtt egy cserzővargának a háza, amelyről az idegen nem is gondolná, hogy itt található, s amelyben állandóan különféle rangú emberek jönnek össze. Az emeleten egy nagy és egy kisebb táncterem van; az előbbi szépen kifestve, tükrökkel és csillárokkal díszítve. Azután négy biliárdszoba, a földszinten pedig fürdő a hölgyek és a férfiak számára. Az épülethez csatlakozó kert nagyon szépen elrendezett s minden kényelemmel ellátott." Nézzük, milyen mesterségek képviselői telepedtek le az utcában a tárgyalt időszakban. A források említést tesznek tímár, tabak, bocskoros, szíjgyártó, sörfőző, molnár, posztós, kalapos, és kékfestő mesterekről. A malomiparhoz az utcában három vízimalom köthető. (A Felsőmalom u. 5-7. szám alatti összefüggő telken volt Pávich Ignác malma — feltehetően gabonaőrlő malom —, a 11. szám alatt Khernbekh János, majd Thurner Jakab kalA másik híres vendéglő a Felsőmalom u. 9. szám alatti „Pelikánházban", vagy „Mágocserben" működött. gocserben" működött. Az L-alakú épület bővítését a cseh-morva származású tímármester, Pelikán József 1786-ra fejezte be, s ennek nyomán megnyílhatott a tánctermekkel, biliárdszobákkal, vándorszíntársulati helyszínként is ismert színpaddal rendelkező, kedvelt étkező és vigalmi helyszín. Egészen meglepő, hogy a mai napig nevezetes Tímárház említett funkcióihoz még kádfürdő szolgáltatás is társult. ÉrdeSurján Miklós: Német utazó Baranyában Pécsi Szemle 2000. Ősz 16-20.p. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 75