Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 48-49 (2003-2004) (Pécs, 2004)

Múzeumtörténet - B. Horváth Csilla–Huszár Zoltán: A pécsi-baranyai múzeumok egy évszázada

Pécs-Bara г ami nem független a rendszerváltozás utáni magyarországi jogi (tulajdonosi és finanszírozási) helyzettől. E tekintetben a periódus elején megalkotott önkormányzati törvény meghatározóbb volt, mint az évtized utolsó harmadában keletkezett, múzeumokra vonatkozó jogi szabályozás. Az új fenntartói viszonyok a műtárgypiac önállósulását kísérő árrobbanással együtt rendkívül nehéz helyzetbe hozták a múzeumokat, különösen azok művészeti gyűjteményeit. A múzeum működési adatait vizsgálva nemcsak az látszik, hogy az extenzív fejlődési szakasz lezárult, hanem az is, hogy az informatikai fejlesztések ellenére (2001-ben 43 számítógépe, internet csatlakozási lehetősége volt az intézménynek), az intenzív munkavégzésnek nincsenek meg az optimális feltételei, a muzeológiai ágazatnak a recesszióval kellett küzdeni. A múzeumi szervezet történetében először, a 2000. évben az Önkormányzat 96/2000. (VI. 27.) Kgy. határozata értelmében, a múzeumban 17,5 státuszt érintő létszámleépítést kellett végrehajtani. A határozatnak megfelelően 15 főt a szakmai tevékenységet végzők közül, 2,5 státuszt a gazdasági-műszaki munkakörben foglalkoztatottak közül kellett leépíteni, azaz elbocsátani. A létszámleépítés érzékenyen érintette az intézmény egészét, hiszen a feladatokat a csökkentett létszámmal is el kellett végezni. Mindezek jól érezhető működési és emberi nehézségeket is eredményeztek a múzeum munkájában. A fenntartó által jóváhagyott múzeumi létszám főmunkaidőben 119 fő. A múzeum szakembergárdája jónak mondható, hiszen közülük többen évek óta különböző felsőoktatási intézmények oktatóiként is tevékenykednek. (JPTE, ill. РТЕ, Iparművészeti Főiskola, Rk. Hittudományi Főiskola Pécs) country's borders and in an international context. The activities of the museum over the examined period were fundamentally made possible through the financial support of the maintaining Council, complemented by the museum's own income and various successful applications, support and sources arising from the authorities' mandatory provision with tasks. The ratio of this last is a growing part of the institute's budget. The position of museums over the past decade, including those of Pécs-Baranya, has changed considerably, partly because of Hungary's legal position (in ownership and finance) since the change in the political regime. In this respect the Local Authorities Act framed at the beginning of the decade was more far-reaching than the regulations regarding museums formed in the last third of the decade. The new relations with the maintainer, coupled with the explosive increases in prices following the privatisation of the arts market placed the museums, and especially their fine art collections in an extremely difficult position. When investigating the museum's operative data not only can it be seen that a period of extensive development had come to an end, but also that despite development in information science (43 computers with internet options for the institute in 2001), the optimal conditions for intensive work did not exist and that the branch of museology had to grapple with the recession. In the year 2000, for the first time in the organisation's history, the museum had to reduce its staff by 17-5 fulltime jobs in accordance with the Council decision 96/2000. (VI. 27.) To comply with the decision, the staff had to be reduced by 15 persons carrying out professional work and another 2-5 administrative and technical staff; that is, they had to be dismissed. The staff workforce reduction affected the whole institute very sensitively, for