Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 48-49 (2003-2004) (Pécs, 2004)
Múzeumtörténet - B. Horváth Csilla–Huszár Zoltán: A pécsi-baranyai múzeumok egy évszázada
fejlődésnek szerves része volt a gyűjteménygyarapodás, az ahhoz kapcsolódó szakmai munka színvonalának emelkedése, a gyarapodó számú múzeumi kiadványok megjelenése, a kiállítások számának növekedése és a kapcsolódó múzeumi közművelődési munka, jelentős számú tárlatvezetés, előadás stb. A fentieket alátámasztják a növekvő látogatottsági adatok is. 1962-ben, a szervezet életében a fenntartó által először nyújtott beruházási hitel a Janus Pannonius Múzeum több ingatlanjának felújítását eredményezte. így a régészeti gyűjteménynek helyet adó épület Széchenyi tér 12. udvari raktára, ill. római kori kőtára is elkészült, továbbá 3 munkatárs számára a restaurátor műhely, 3 régész dolgozószobája, valamint a régészeti-helytörténeti kézikönyvtár is korszerűbb elhelyezést kapott. Felújították az épület udvari homlokzatát is. A többi múzeumépület közül a természettudományi gyűjtemény Rákóczi u. 64. és a néprajzi gyűjtemény Rákóczi u. 15. részesült kisebb korszerűsítésben. 1962-ben indult és jelent meg a Janus Pannonius Múzeum Füzetei с ismeretterjesztő periodika, amelynek első két száma, Dercsényi Dezső: A pécsi kőtár és Fülep Ferenc: A pécsi késő római sírépítmények с műve volt. Ezen év őszén országosan először rendezték meg Baranyában szept. 29-től okt. 28-ig a Múzeumi Hónap eseményeit, amelybe a pécsi, baranyai múzeumok is bekapcsolódtak. Az intézmény tudományos munkatársai 29 előadást tartottak és számos tárlatvezetésen, helyszíni régészeti bemutatón ismertették meg a több ezer érdeklődővel a múzeum kiállításait, ásatásait. A hónap eseményei közé tartozik a Pécs-Baranyai Múzeumi és Műemlékbaráti Kör megalapítása. Az alakuló közgyűlésen díszelnökké Palkó Sándort, a Baranya Megyei Tanács VB elnökét, Martyn Ferenc festőművészt elnökké, Szabó Gyula muzeológust structure directed from its centre in Pécs but complemented by a significant network of exhibitions around the county. All of this appeared in the form of extensive development, not of course without stops and starts. An integral part of this development was the expansion of collections and a related rise in the quality of professional work, an increase in museum publications, a larger number of exhibitions and related museum educational work, a significant number of exhibition guides, lectures and so forth. The above are also supported by data of greater attendance. In 1962, for the first time in the organisation's existence, the investment credit given by the maintainer resulted in the renovation of a number of properties. The courtyard warehouse of the building housing the archaeological collection at 12, Széchenyi Square and the museum of Roman stonework remains were completed, while more modern premises were provided in the form of a restorers' workshop for three staff, study space for three archaeologists and a reference archaeology and local history library. The building's courtyard façade was also renovated. Among the other buildings, the natural history collection (64, Rákóczi St.) and the ethnographic collection (15, Rákóczi St.) were somewhat modernised. In 1962 the disseminative Janus Pannonius Múzeum Füzetei (JPM Pamphlets) began to appear, the first two numbers of which were Dezső Dercsényi's A pécsi kőtár (The Pécs Museum of Stonework Remains) and Ferenc Fülep's A pécsi késő római sírépítmények (Pécs's Late Roman Sepulchral Structures). In the autumn of the same year the events of Museum Month were organised nationally in Baranya between September 29 and October 28 to which Pécs and Baranya museums attached themselves. The academic staff of the institute held 29 lectures and numerous guided tours,
