Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Történettudomány - Ferkov Jakab: Az Élesdi Állami Délszláv Tanítási Nyelvű Népiskola története

122 A Janus Pannonius Múzeum évkönyve 46-47 (2001-2002) egy tanár tanította, de személyük az iskola fennállása alatt a következőképpen változott: az 1946/47. tanévben Ivo Ivanac, az 1947/48 - 1950/51. tanévig Szabovlyev István, az 1951/52. tanévben Marko Filakovic tanító. Az oktatás két nyelven folyt, ún. délszláv, illetve magyar nyelven. A nyelv megválasztása meglehetősen rendszertelenül történt, de az mindenképpen megállapítható, hogy kb. 70%-ban délszláv nyelven folyt az oktatás. Az 1949/50. és 1950/51. tanév Haladási naplóiban (Dnevnik rada) a következő tantárgyak szerepelnek: I. osztály: számtan, írás, olvasás, beszélgetés, II. osztály: számtan, írás, szépírás, olvasás, nyelvtan, beszélgetés, III. osztály: számtan, szépírás, olvasás, fogalmazási és nyelvtani ismeretek, beszélgetés, IV osztály: számtan, szépírás, olvasás, nyelvtan, fogalmazási és nyelvtani ismeretek, földrajz, beszélgetés, Y osztály: számtan, irodalom, nyelvtan, földrajz, történelem, VI. osztály: ugyanaz, mint az V osztály, VII. osztály: számtan, irodalom, nyelvtan, földrajz, történelem, fizika, az emberi élet. A felsorolt tantárgyakon kívül az I-VII. osztálynak a következő három tárgyból közös foglalkozást tartottak: testnevelés, rajz és ének. Az 1949/50. tanévvel bezárólag hittantanítás is folyt az iskolában, mégpedig havi 3 órában az I-V osztálynak közösen. A tanítás 8-13,30 óráig tartott. Egy-egy napon 6-9 tárgyból folyt az oktatás. Vasárnap nem volt tanítás. A következő adatokkal az iskolai létszám alakulását mutatom be. Az 1947/48. évi Mulasztási naplóból kitűnik, hogy ebben a tanévben összesen 13 diák tanult a délszláv iskolában, név szerint a következők: Balatinac Stipo, szül.: 1941. júl. 9., I. oszt. Jaksic Marija, szül.: 1937. okt. 11. I. oszt. Filakovic Anica, szül.: 1939. júl. 15. II. oszt. Denis Antun, szül.: 1939. jún. 12. II. oszt. Iloskic Duro, szül.: 1938. ápr. 18. II. oszt. Sibalin Stipan, szül.: 1939. dec. 6. II. oszt. Balatinac Anica, szül.: 1934. aug. 9. IV oszt. Kriskovic Marija, szül.: 1938. dec. 13. III. oszt. Balatinac Marica, szül.: 1936. máj. 5. III. oszt. Budzsaklija Ivan, szül.: 1935. nov. 19. V oszt. Gorjanac Milivoj, szül.: 1936. jan. 12. V oszt. Maros Milijan, szül.: 1934. máj. 7. VI. oszt. Sidonja Marija, szül.: 1934. szept. 3. VI. oszt. A felsorolt diákok szüleinek foglalkozása földműves volt. Nemzetiségüket tekintve pedig Gorjan Milivoj kivételével, mindnyájan horvátok (sokácok). Az egy kivétel vallása rovatánál „gr. istocni", azaz görögkeleti megjegyzés szerepel, tehát ez a diák szerb volt. Nála a lakás rovatban „Ujtanya" van megjelölve, szemben a többiek élesdi illetőségével. Az 1948/49. tanév Felvételi naplójában Kriskovic Marija és Maros Milijan kivételével az előzőek mindegyike szerepel, és az is kitűnik, hogy egy osztállyal feljebb léptek. Új beiratkozó, első osztályos ekkor nem volt. Ugyanakkor viszont az említett tanév Mulasztási és osztályozási naplójában Sidonja Marica neve már nincs ott, holott az előző naplóban a VII. osztályba beiratkozottként van még bejegyezve. Tehát az iskola létszáma ekkor az előző évi tizenhárommal szemben már csak tíz volt. Az 1949/50. tanév Felvételi naplójában 11 tanuló neve szerepel. Az előző évhez képest a változás az, hogy Balatinac Anica neve már nem szerepel a tanulók között, ugyanakkor két új diák, Denis Stipan (szül: 1943. aug. 26.) és Sidonja Kata (szül.: 1943. nov. 7.) elsősként kezdte a tanévet. Ez utóbbi lakóhely rovatánál, egy Csata nevű tanyástelepülés van megjelölve. Az 1950/51. tanév Mulasztási és osztályozási naplójában a nevek, szemben az eddigiekkel már magyarul szerepelnek. A létszámban pedig a következő változások álltak be: Budzsaklija Ivan és Gorjanac Milivoj az előző tanévben VII. osztályos volt, így ők az általános iskolai tanulmányaikat befejezték, míg új tanulóként az V osztályba Darazsácz Istvánt (szül.: 1937. aug. 7.) Íratták be. Tehát a teljes létszám ekkor tíz tanuló, első osztályos nincs közöttük. Azon felül, hogy ettől a tanévtől kezdve a tanulók neveit már magyarul írják, az iskola körpecsétje is megváltozott: az addigi Kossuth-címeres pecsétet az ún. „Rákosi-címer" váltotta fel, és a felirat már csak magyar nyelven szerepelt benne. Az 1951/52. tanévre már csak 6 tanuló iratkozott be. Az előző tanévhez képest hiányzik: Szidonya Katalin II. oszt. Jaksity Mária IV oszt. Filákovity Anna V oszt. Balatinácz Mária VI. oszt. Ok tehát ebben az iskolában már nem léptek felsőbb osztályba, és a következő tanévre megszűnt az iskola működése is. Az 1956-os jeges árvíz végképp megpecsételte Élesd és vele együtt az iskola sorsát. A házak legnagyobb része összedőlt, a lakosság szétszéledt. Egy része az ezután megépülő Újmohácsra költözött, másik része Élesden maradt. Az 1950-es évek első harmadában a többi nemzetiségi iskolát is megszűntették, s majd csak 1957 után indítottak újra nemzetiségi oktatást, de már sokkal kevesebb helyen, és jóval kisebb óraszámban.

8 A megszűnés oka, mint már említettem részben az alacsony létszám, részben pedig politikai eredetű volt. Az alacsony létszám egyik oka, főleg az előrehaladott asszimiláltságban jelölhető meg. Kultúrájuk erre az időszakra már erőteljesen átitatódott a magyar művelődéskultúrával, az anyaországtól pedig egyre távolabb került. A politikai ok pedig a következő volt. A délszláv nemzetiségi iskolákat főként az 1945-ben megalakult Magyarországi Szlávok Antifasiszta Frontja szorgalmazta. Ez a