Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Régészet - Kovaliczky Gergely: Lucia Apuleia Candida, élt 25 évet

Kovaliczky Gergely: Lucia Apuleia Candida, élt 25 évet 79 Sajnos a férj neve már korántsem ilyen egyértelműen megállapítható. Nevének csak az eleje és a vége maradt fenn: Hermo ix. A névkezdő h-e ligatúrában az E középső szára bal fele túlnyúlik, tehát vagy h-e ligatúrát vésett a kőfaragó, vagy egyszerűen vésési hibáról van szó. Ermo kezdetű nevet Pannoniából csak egy mécses-öntőformáról ismerünk, amelyet a Gázgyári fazekastelepen találtak. Kézzel bekarcolt felirata többféleképpen olvasható, legvalószínűbb a Putei/Ermo/cat(i)s.

21 A mécsesforma készítője tehát egy bizonyos Puteus Ermocates lehetett. Hermo-val kezdődő nevet számosat ismerünk, akárcsak ix-re végződőt, így meddő próbálkozás lenne a betűhelyek segítségével kiszámolni, milyen név fér a rendelkezésre álló, de elveszett helyre. A Hermo + nevek a birodalom területén mindenhol megjelentek,

22 de a nevek egy része jelentésük alapján görög, más része, moesiai előfordulásukból következően, pedig thrák eredetű. A thrák eredethez illene az x végződésű név, de az x néwégződés ugyanúgy számos latin névre is jellemző. A töredék alapján tehát a férj eredetéről semmi biztos nem állítható, de felvetődik a görög, thrák, esetleg kis-ázsiai származás lehetősége. A két személy közötti kapcsolatra a coniux szó utal. A coniux szó több értelemben fordul a feliratokon elő: jelentheti az élettársat, ha a két fél között valamilyen oknál fogva (valamelyik, vagy mindkét fél peregrinus jogállása, a férfi aktív katona) nem jöhetett létre a római jog szerinti házasság, a iustum matrimonium. Ezek az BARKÓCZI 1964 Barkóczi L, The Population of Pannónia from Marcus Aurelius to Diocletian, in ActaArchHung 16 (1964) 257-356. CZEGLÉDY 1961 Sz. Czeglédy I., Coniux és uxor, in: AntTan 9 (1961) 96-98. ERDÉLYI 1929 Erdélyi G., A pannóniai síremlékek ornamentikája, Eger 1929. ERDÉLYI 1974 Erdélyi G., Római kőfaragás Magyarországon, Bp. 1974. FÜLEP-BURGER 1979 Fülep E-Burger A., Baranya megye a római korban, in: Baranya megye története az őskortól a honfoglaláskorig (szerk. Bandi Gábor), Pécs 1979. 223-330. ActaArchHung Acta Archeologica Scientiarium Hungaricae AntTan Antik Tanulmányok BudRég Budapest Régiségei akadályok a 3. század elején megszűntek.

23 Coniuxként jelölték a jegyest is, illetve esetenként a jogi szövegekben csakis uxorként megnevezett törvényes feleséget.

24 Jelen esetben valószínűleg a két fél között iustum matrimonium állt fenn, hiszen a feleség római polgár volt, és, noha a férj jogállását nem ismerjük, az általános tendenciák alapján valószínűleg ő is az volt. A felirat keltezése a fentebbiek alapján a következő lehet: A terminus post quemet a sírtábla jellege adja (ti., hogy csontvázas temetkezést rejtő sírépítmény vagy szarkofág része lehetett): Az ilyen jellegű temetkezések a 2. század második felében jelentek meg Pannoniában, tömeges elterjedésük pedig a 3. századra tehető. A tria nomina használata pedig a 212 előtti, illetve a körüli időszakra teszi a terminus ante quemet. Összefoglalóan elmondható, hogy az előkerült faragott kő egy, a 2. század végén-3. század elején 25 évesen elhunyt, itáliai származású fiatalasszony földi maradványait rejtő szarkofág oldaltöredéke, melyet a gyászoló férj készíttetett számára. Teljes bizonyossággal nem állapítható meg, de elképzelhető, hogy a kövön szereplő házaspár a nagyharsányi villa tulajdonosa lehetett. Végül, de nem utolsó sorban köszönetet szeretnék mondani dr. Pozsárkó Csabának, aki hasznos tanácsaival segítette a cikk elkészültét, Gábor Olivérnek és Tiffán Zsoltnak, hogy a helyszínen is megszemlélhettem a sírtáblát, Krasznai Péternek pedig a feliratrajz elkészítéséért, és Nagy Erzsébetnek, a fotó közlésre való átengedéséért. KUZSINSZKY 1932 Kuzsinszky В., A gázgyári római fazekastelep Aquincumban, in.: BudRég XI (1932). LŐRINCZ-REDŐ 1994 Lőrincz B.-Redő E ed., Onomasticon Provinciarum Europae Latinarum I. A-B, Budapest 1994. MÓCSY 1959 Mócsy A., Die Bevölkerung von Pannonién bis zu den Markomannenkriegen, Budapest 1959. NOMENCLATOR Mócsy A.-Feldmann R.-Marton E.-Szilágyi M, Nomenclator provinciarum Europae Latinarum et Gallia Cisalpinae cum indice inverso, in: DissPann ULI. (1983). TÓTH-SZABÓ 1999 Tóth I.-Szabó A., Bevezetés a római feliratok világába, Pécs 1999. DissPann Dissertationes Pannonicae RégFüz Régészeti Füzetek RIU Die römische Inschriften in Ungarn 1-6. Bp., 1972-1999. Felhasznált irodalom Rövidítések