Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Művészettörténet - Sonkoly Károly: „Van a belvárosban egy kis palota ...” A pécsi Szent István tér 17. két évszázada

Sonkoly Károly : „Van a belvárosban egy kis palota..." - A pécsi Szent István tér 17. két évszázada 261 viszont már a Kardos Kálmán (Janus Pannonius) u. 4. sz. kanonoki ház az otthona. 140 A Szent István téri épü­letet az idősebb pécsiek ma is Gebauer-ház néven emle­getik, amelyet a kanonok megvásárolt. 1940-ben még itt lakhatott, mert a fent említett képeslapot, a főhom­lokzat sarokrizalitjának fotójával (4. kép), ő postázta Budapestre. 141 Gebauer elköltözése után is az ingatlan gazdája maradt, de kiadta. 1943-ban tőle hajtja be a vá­ros a közterület használati díjat az erkélyért. 142 Ekkori­ban Zsolnay-gyár tulajdonosai, Mattyasovszky-Zsolnay Tibor főrendiházi tag és családja bérli a házat. 143 1944­ben német katonai beszállásolásokra került sor. No­vemberben Mattyasovszky-Zsolnayék nyugatra mene­kültek. A háború után visszajöttek Pécsre, de a követ­kező években, amikor a gyár államosítása, zaklatások, börtön lett a sorsuk, már nem itt laktak. 144 Ha a főépület nem is, de a kerti pavilon már korán fel­keltette a helyi műemlékkutató szakemberek figyel­mét. Szőnyi Ottó, majd Gosztonyi Gyula is megemlítik munkáikban. 145 Utóbbi még egy kisebb feltárást és hely­reállítást is végzett, amikor az 1938-as földrengés 146 mi­att a pavilon alatti városfal szakasz leomlott. 147 A kisar­chitektúra bekerült Gosztonyinak, a Pécs akkori veze­tése által 1943-ban megrendelt, a város műemlékeinek teljes körű felgyűjtését célzó topográfiai dokumentáció­jába is, 148 amely azonban a háború miatt torzó ma­radt. 149 Szőnyi és Gosztonyi kapcsolatai révén, a Műem­lékek Országos Bizottságán keresztül a szélesebb szak­mai közönség is tudomást szerezhetett a pécsi, ún. ba­rokk pavilonról, amelyet a legutóbbi időkig tévesen a XVIII. sz. 2. felére kelteztek. Az Úttörőház Az ingatlan történetének utolsó fél évszázadát csak rö­viden foglalnánk össze. A háború végén, a város meg­szállása után egy időre a bolgár hadsereg vette birtok­ba az épületet. 150 Az 1958-ban elhunyt Gebauer kano­nok maradt a birtokosa az 1952-es államosításig. Az ek­kor készült jegyzék 151 szerint a tulajdonos nem lakik itt, két bérlő osztozik az összesen 11 szobán. Más forrásból tudjuk, hogy az egyik a Magyar Dolgozók Pártja bara­nyai szervezete, amely a főépületben székelt. Később a Magyar Úttörők Szövetsége kezelésébe került az ingat­lan, amely ezután hosszú évtizedekig Uttörőházként működött. A pécsi Belváros 198l-es Részletes Rendezé­si Tervében szereplő funkcióváltási ötlet szerint ven­déglő lett volna az épületből, de erre nem került sor. Az 1922 körüli átalakítást, bővítést követő évtizedekből komolyabb beavatkozásról nem tudunk. Persze az egy­kori, bizonyára igényes berendezés már eltűnt, a fürdő­szobák szerelvényeire is csak néhány csonkjuk emlé­keztet. Néhány kisebb átalakítást a leírásban már em­lítettünk. Az eltelt idő alatt műszaki szempontból le­használódott az eredetileg magánlakásnak és nem a nagy forgalommal járó közcélra kialakított ház. Viszont a Groszék által létesíttetett légfűtés most is működik. Nem tett jót az épület állagának az, hogy néhány évvel ezelőtt, az úttörők elköltözése után kisegítő iskolának használták, majd hosszabb ideig üresen állt. Ekkoriban lopták el a régi rézcsillárokat, sőt, még a barokk pavi­lon homlokzatát díszítő kővázáknak is lába kelt, több fát kivágtak. Sajnos, az egykor igen színvonalas dísz­kert csaknem teljesen megsemmisült, néhány, már pó­tolhatatlan kerti építménnyel együtt. A műemlékvédelem - mint említettük - a pavilont már a század első felében ismerte. A szerepel az 195l-es mű­emléki vizsgálat anyagában. 162 A Genthon István össze­állította, 195 l-es kistopográfia a házzal együtt hozza. 153 Még abban az évben védetté nyilvánították, de az 1953­as műemlékjegyzék már csak a kerti pavilont hozza, 154 csakúgy, mint a legutóbb, 1990-ben kiadott kötet. 155 Még itt is tévesen a XVIII. századra datálják, pedig Somorjay Sélysette 1982-es kutatásai tisztázták, hogy a XIX. sz. elejére tehető. 166 A kisarchitektúra egyetlen hosszabb (néhány mondatos) leírása még 1956-ban je­lent meg a Pécs városmonográfia kötetben, ahol a fő­épületről is szó esik. 157 Az útikalauzok mindig megemlí­tik, de a hangsúly a pavilonon van. 158 A térre néző ház elkerülte szerzőik figyelmét, vagy ha hozzák, téves ada­tokat közölnek róla. 159 Új funkció a régi háznak A néhány éve kapott, új funkció szerencsés választás­nak látszik. A Civil Közösségek Házá-ban szervezett pezsgő kulturális élet, a koncertek, előadások, kiállítá­sok, továbbképzési kurzusok, a különféle egyesületek működése biztosítani tudják az értékes épület kvalitá­saihoz méltó használatot. Az intézmény olyan közössé­gi szerveződéseknek ad otthont, mint például a Janus Pannonius Társaság, a Kerek Világ Alapítvány, a Me­cseki Fotóklub, a Pécsi Magyar-Finn Társaság a Pécsi Kamarakórus, vagy a Nagycsaládosok Országos Egye­sülete, hogy csak néhányat ragadjunk ki a több tucat tételre rúgó listából. Ezeknek révén a ház rövid idő alatt a város, a megye, sőt a régió egyik fontos kulturá­lis és humánpolitikai centrumává vált. Most már csak az hiányzik, hogy a tulajdonos, Pécs városa végre áldoz­zon a lassan halaszthatatlanná váló, teljes felújításra. Az elmúlt évtizedek során elöregedett az épület, a kert pedig csak romja régi önmagának. Statikai problémák is jelentkeznek. A főhomlokzaton, a kaputól északra eső szakaszon mutatkozó, függőleges repedések azt jel­zik, hogy a korábbi épületrész déli szakasza megsüly­lyedt. Sürgős tűzoltómunkára már sor került, amikor kiderült, hogy az egykori ebédlőben könnyező házigom­ba fertőzés jelentkezett, ami elpusztította az értékes parkettát. 1995-ben elkészültek a felmérési tervek és a műemléki leltár. 160 A kezelő pozitív hozzáállásának ta­núbizonysága, hogy - a dokumentációban szereplő ja­vaslatok egyikének megfelelően - azóta már eltávolít­tatta a hall és a dohányzó között álló oszlopoknál az utóbbi évtizedekben elhelyezett, otromba térelválasz­tót. Viszont az új belső festésnél alkalmazott színek nem a legszerencsésebbek, hitelességük megkérdőjelez-

Next

/
Oldalképek
Tartalom