Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Történettudomány - Fedeles Tamás–Horváth István: Klimó György pécsi püspök (1751–1777) pecséthasználata

A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve I 46-47 (2001-2002 I 87-95 [ Pécs, 2003 ! i_ _J _ __ .1 .... I 1 KLIMÓ GYÖRGY PÉCSI PÜSPÖK (1751-1777) PEC SÉTHASZNÁLATA FEDELES Tamás - HORVÁTH ISTVÁN Klimó György püspökként közel harminc esztendőn keresztül (1751-1777) irányította a Pécsi egyházmegyét,

1 továbbá a dioecesis három vármegyéjének - Baranya, Tolna és Verőce - főispáni tisztségével járó teendőit is évtizedeken át ellátta.

2 Mária Terézia királynő (1740-1780) is felfigyelt a tehetséges és ambiciózus egyházfira, így már 1747-től a magyar ügyek referendáriusává nevezte ki.

3 E felelősségteljes pozíciókba kerülvén alaposan megismerkedett mind az egyházi,

4 mind a világi adminisztráció, iratkezelés rendszerével melyeknek igen fontos, elengedhetetlen részét képezte a pecsét (sigillum) használata. Igen kiterjedt privát levelezésére szintén nagy gondot fordított mely esetében is nagy jelentőséget tulajdonított a pecséttel történő hitelesítésnek.

5 E dolgozatban a Pécsi Káptalani Levéltárban fellelhető pecsétlenyomatok és épen maradt (!) pecsétnyomók (typarium) kerülnek bemutatásra, valamint az iratok alapján az egyes pecsétek alkalmazását követjük nyomon. Elsőként a Klimó família címerével (1. ábra) kell megismerkednünk, mivel a püspök főpapi címere ezt egyesítette az egyházi hierarchiában elfoglalt helyére utaló attribútumokkal és az általa alkalmazott pecsétek képein is - kisebb változtatásokkal - a püspöki címer került ábrázolásra. A Nyitra vármegyében élő család három tagja, Ádám, János és Márton, 1735-ben kapta meg az uralkodótól a nemességet tanúsító armálist.

6 Az (álló) csücsköstalpú pajzs kék mezejében ezüst jobb harántpólya látható, melyben a hegyével jobb irányban mutató, vörös tollú ércnyíl fekszik. A pajzsmező felső a harántpólya feletti - részén a pajzs vertikális tengelyének tetején egy arany liliom, alatta a pajzsmező bal szélén ezüst rózsa, mely közepe arany míg a pajzsmező alsó - a harántpólya alatti - részén a pajzs vertikális tengelyének alján szintén egy arany liliom, felette a pajzsmező jobb szélén ezüst rózsa került ábrázolásra. A pajzs felett középen zárt rostélysisak. A sisakon egy nyakék szerepel díszítőelemként. A sisakon elhelyezett korona rögzíti a sisakdíszt: két kiterjesztett fekete sasszárnyat. A szárnyak között hatágú aranycsillag került ábrázolásra. A pajzsot jobbról arany-kék, míg balról ezüst-kék barokkos palást övezi.

7 Klimó a pécsi püspöki szék elnyerésével a családi címert kiegészíttette, hisz a főpapi címernek már tartalmaznia kellet a püspök egyházi hierarhiában elfoglalt helyét jelző jegyeket. A főpap címerében a családi címer a következő elemekkel egészült ki: a sisakdísz felett zöld, széles karimájú kalap, amelyről zöld selyemzsinóron két oldalt 6-6 bojt csüng alá, oldalanként 3 sorban (1-2-3); a pajzs tetején jobbharánt egyes kereszt, balharánt oldalt kifele forduló pásztorbot (2. ábra).

8 Az új elemek kivétel nélkül méltóságjelző funkciókat töltöttek be, hisz a címer tulajdonosának az egyházban betöltött szerepét kellett jelezniük. így a zöld kalap, a kétoldalt csüngő 6-6 bojt és a pásztorbot (pedum) minden esetben a püspökök és a püspöki joghatósággal rendelkező főpapok címerein jelent meg.

9 A jobbharánt ábrázolt egyes, azaz körmeneti, vagy előviteli kereszt némi magyarázatot igényel, ugyanis ez az érsekek insigniái közé tartozott, noha azt egyes püspökök is használták.

10 Klimó címerébe azért kerülhetett a kereszt, mert XIV Benedek pápa (1740-1758) megadta neki és utódainak az érseki pallium viselésének és a kereszt elővitelének jogát.

11 A püspöki címerből hiányzik, ám a pecsétek mindegyikén látható, a püspöki süveg (infula, mitra), amely szintén a püspöki méltóság jelvényei közé tartozott.

12 A családi és a püspöki címer ismertetését követően immár áttérünk a pecsétek bemutatására. Klimó 5 püspöki typariuma mellett fennmaradt többek közt: Eszterházy Pál László püspök (1781-1799) 2, Király József püspök (1808-1825) 1, Kazó István püspöki vikárius 1 pecsétnyomója is a Káptalani Levéltárban.

13 A szfragisztikával foglalkozó kutató számára ez mindenképpen nagy szerencsének tekinthető, hisz a hiteles pecsétnyomókat tulajdonosaik halála után általában vagy megsemmisítették, vagy pedig valamilyen módon érvénytelenné tették, hogy így elkerüljék az esetleges visszaéléseket.

14 Természetesen az is előfordult, hogy a tulajdonosaikkal együtt helyezték a pecsétnyomójukat a sírba,

15 de jó néhány esetben, mint azt a jelen példa is bizonyítja, ezekre nem fordítottak kellő figyelmet és a typariumok sértetlen állapotban kerültek a köz-, vagy magángyűjteményekbe.

16 A jelen munkában bemutatásra kerülő pecsétnyomók egyikén sem látható az érvénytelenítésre utaló véset a nyomólapon, azaz eredeti állapotukban - természetesen a használat folytán fellépő kopásoktól, rongálódásoktól eltekintve - maradtak korunkra. Az első, általunk ismert pecsétlenyomat (3. ábra) egy több oldalas papíroklevél (1752) hitelességét garantálta a püspök aláírásával együtt.

17 A szabályos kör alakú pecsét átmérője: 55 mm. A zárt pecsétmező, melynek átmérője: 42 mm, heraldikai bal oldalán ovális pajzsban az egyházmegye védőszentje, Szent Péter apostolfejedelem baldachin alatt glóriával övezett, feje felett a szentlelket szimbolizáló galamb ábrázolással, trónon ülő alakja látható megszokott attribútumaival: a mennyország kulcsaival jobb, az evangéliummal bal kezében.

18 A