Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Művészettörténet - Sonkoly Károly: „Van a belvárosban egy kis palota ...” A pécsi Szent István tér 17. két évszázada

Sonkoly Károly : „Van a belvárosban egy kis palota..." - A pécsi Szent István tér 17. két évszázada 265 los beadvány mellékleteként. A gyenge minőségű, oxidálódott anyagú pauszlap a hajtogatások mentén darabokra szakadt. A homlokzat nézetrajza nem került elő. 96 Saját művei mellett, például ő volt a kivitelezője Gerster Károly, Kauser Lipót és Frey Lajos tervezte, 1869-ben elkészült pécsi zsinagógának: Pécsi Lapok, 1867./1. (1867. márc. 31.), 3.; Pécsi Lapok, 1867./2. (1867. ápr. 4.), 7.; Schweitzer József: A pécsi izraelita hitközség története. Budapest, 1966, 52.; Madas, 1978, 493. 97 Ivánkovitsról és a Pénzügy igazgatóság épületéről: Sonkoly, 1993, 125.; Sonkoly, 1996, 230.; Sonkoly, 2002, 387.; Sonkoly Károly: A pécsi Pénzügyigazgatóság palotája és építésze, Ivánkovits István, (in Tanulmányok Szita László tiszteletére, megjelenés előtt). 98 Jó példa erre az Ivánkovits által 1870-ben tervezett Pénzügyigazgatóság főhomlokzata (lásd 97. j.). 99 Mendöl Zsuzsanna: Az építészeti kerámia szerepe a historizmusban. A Zsolnay-gyár. (in Zádor Anna szerk.: A historizmus művészete Magyarországon. Budapest, 1993, 255-266.), 257-260.; Sonkoly, 1995, 73., 5. és 7. j. Lásd még a 97. j.-ben hozott tanulmányokban. 100 A legjellegzetesebbek a Förster-ház emeleti ablakai feletti füzérdíszek, amelyeket a Zsolnay-gyár fazonkönyveiben (Zsolnay Porcelángyár Rt., Pécs), a 214., v. a 215. fazonszámú mintákkal vélünk azonosnak. Az utóbbiak láthatók a Rákóczi út 11. sz. főhomlokzatán, a rizalitok főpárkánya alatti frízben is. Ezeknek a korai típusú, mázatlan terrakottáknak a fényképei, a fazonszámokkal és a méretadatokkal együtt, megtalálhatók egy, az üzem által, még 1874 előtt, kereskedelmi mintakönyv céljára összeállított albumban (JPM., Művészeti Oszt., Zsolnayadattár, ltsz. nélk., régi jelzet a fedélen: 1865/M). 101 A 65. j.-ben hozott, Lukrits-féle, 1872-es ms. térkép. 102 Lásd a 65. j.-ben hozott, Lukrits-féle, 1872-es, ms. térképen. Pécs új, korszerű vízvezeték rendszerét 1892-ben avatták fel (Nagy - Fetter, 1976, 150.; Nagy - Fetter, 1979, 332.). 103 Lib. Mort., 1894./No.36.: 1894. jún. 10., „Förster Béla hites ügyvéd, Horváth Etelka férje". Származási hely: Teschen, Szilézia. Lakhely: Pécs, Scitovszky tér 17. A 72 éves korában elhunyt férfi társadalmi rangját mutatja, hogy a temetési szertartást Troli Ferenc nagyprépost végezte. Megjegyzés: „Hátrahagyott özvegyével 44 év előtt Pécsett a belvárosi plébániában lépett házasságra". 104 Puskás Andor: Jegyzéke a Pécs szab. kir. város és határában levő épületeknek. Pécs, 1896, 44., 64., 74., 86.; Lásd még Madas, 1978, 395., 668.; valamint 85. j. 105 Szobák és mellékhelyiségek összeírása Pécs szab. kir. város, Belváros felsőrészéből (BML., IV 1406. с, Pécs v. Tanácsának iratai, Katonai ügyek iratai, 1872-1929). A negyedmester szignálta, 1905. júl. 5-én kelt dokumentum a beszállásolásra, igénybevételre alkalmas helyiségek (szobák, üzletek, műhelyek, raktárak) katonai célú összeírása (Nagy Imre Gábor főlevéltáros, BML., sz. sz. k.). A forrásban nem csak a Scitovszky tér 17., hanem a Papnövelde u. 17. és a Vörösmarty u. 1. sz. házak is özv. Förster Béláné nevén szerepelnek. 106 A helyszínrajzot (textilpausz, tus) kivéve igen rossz minőségű, szakadozott, elmosódott, egykorú fénymásolatokban maradt fent a felmérési tervsorozat, amelyet később áttettek az 1922-23-as átépítés dokumentációjába (lásd 126. j.; BML., IV 1407. с, 10.681/1922.sz., áttéve a 62.192/1943.sz.-ra). A felső szint nagyméretű alaprajza az egész ingatlant bemutatja, de itt csak a főépület utcai szárnyát ábrázoló részletét közöljük (25. kép). Rauch János (1865-1934) főmérnökről lásd nekrológjait: Dunántúl, 1934. okt. 16., 2.; Pécsi Napló, 1934. okt. 16., 6. (A Baranya Megyei Könyvtár Helyismereti Gyűjteményének életrajzi adattárában fellelhető információkért Surján Miklós tud. kutatónak tartozom köszönettel.) Működéséről egyebek mellett lásd Mendöl Zsuzsanna: A sétatéri kioszk. Kaufer Sándor építész (1863-1900) működése Pécs város mérnöki hivatalában. JPMÉ., 43., 1998 (1999), 301-317. (passim.). 107 Pécs Város Mérnöki Hivatala által felértékelt lakóépületek jegyzéke, az értékösszegek feltüntetésével, 1919-évtől 1928. évig. (BML. IV 1427., Pécs v. Mérnöki Hivatalának iratai), Scitovszki tér: 2564. Íratsz., hrsz. 473, 474, tul. Grosz Imre, 17. házsz., 1924. IV 15., becsérték 640.000.000 [korona]. Mivel feltüntetik az ingatlan értékének felét is, ebből arra következtetünk, hogy Grosz két, egyenlő részletben fizetett, s ekkor törlesztette a másodikat. 108 Kalotai, 1922, 44. 109 Farkas János: Pécs szabad királyi város beltelkeinek és ucca jelleggel biró kültelkeinek házszámjegyzéke. Pécs, 1928, 161. 110 Kalotai László szerk.: Pécs-baranyai címtár, 1928. Pécs, 1928, 110. 111 Kempelen, IV köt., 1912, 372.; Kempelen, zsidó, II. köt., 126.; Gerő, 73. 112 Eckné, Nagy Katalin, Budapest, sz. sz. k., akit köszönet illet a családjára vonatkozó adatokért. 113 A Biedermann famíliára: Kempelen, II. köt., 1911, 199.; Kempelen, zsidó, I. köt., 49-56., II. köt., 52., 93.; Gerő, 24. A bárói ágra Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. I. köt. Budapest, 1990, 181-183. 114 Várady Ferencz szerk.: Baranya múltja és jelenje. I. köt. Pécs, 1896, 538.; A Magyar Korona országainak gazdaczimtára. Budapest, 1897, 70.-71., 72-73. 115 Lenkei, 186. 116 Kalotai, 1922, 44., 58., 76. 117 Az elhúzódó hatósági procedúra iratai a 126. j.-ben hozott anyagban. 118 Köszönettel tartozunk Anna Stein szobrászművésznek (Párizs) a családjára vonatkozó adatokért. Lásd még: Hajzer Lajos: Jánosi Engel Rózsi (1910-2001). Pécsi Szemle, 2002. /nyár, 107-108. 119 Kalotai László szerk.: Pécs-baranyai címtár, 1930. Pécs, é. n. (1931), 96. 120 Eckné, Nagy Katalin, Budapest, sz. sz. k. 121 Erről az eléggé eklektikus, kései, vagy utóhistorizmusról lásd Kubinszky Mihály: Az eklektikus építészet, (in Kontha Sándor szerk.: Magyar művészet 1919-1945. Budapest, 1985,

1. köt., 171-197.), 171-172., 178-179., passim. Újabb összefoglalások: Ferkai András: Építészet a két világháború között, (in Sisa József - Wiebenson, Dora szerk.: Magyarország építészetének története. Budapest, 1998, 275-303.), 275-; Gábor Eszter: A háború után. (in Веке László - Gábor Eszter - Prakfalvi Endre - Sisa József- Szabó Júlia: Magyar művészet 1800-tól napjainkig. Egyetemi Könyvtár. Budapest, 2002, 230-231.), 231. 122 BML., IV 1407. с, 2309/1923.sz. 123 Takács György ny. OME kirendelségvezető, Pécs, sz. sz. k. Az 1951-es fotón még látszik a homlokzaton a vízszintjelző. A vaslemez víztartály ezután még évekig a kertben hevert. 124 Nagy - Fetter, 1976, 150-153.; Nagy - Fetter, 1979, passim.. A pavilon víztartályába kerülő vizet feltehetően nem a városi vezetékből nyerték, hanem a pavilontól északra lévő, most lezárt, függőleges aknában volt szivattyúskútból. 125 Nagy - Fetter, 1979, 368. 126 BML., IV 1407. с, 10681/1922.SZ., áttéve: 62192/1943.sz. Egykorú fénymásolatok, ms. színezéssel, az alsó szint alaprajzán utólagos, ms. módosításokkal. 127 Bloch Leo - Fridrich E Géza szerk.: Budapesti Építőmesterek Ipartestülete V Évkönyv. Budapest, 1934, 373.; Kiss Lajos - V Szinnyai Katalin: A magyar építőmesterek és Budapest építészeti öröksége. Budapest, 1997, 121., 426.sz. 128 Lásd 141. j. és 4. kép. 129 A ház akkori bérlője, Mattasovszky-Zsolnay Tibor (1882-1968) és neje, sz. Nádosy Margit vendégekkel (Mattasovszky-Zsolnay Tamás, Budapest, sz. sz. k.). Lásd még 143. j. 130 Életrajzi alapadatai sem ismertek. A Budapesti Műszaki Egyetem Levéltárában nincs nyoma Péter Sándornak, ezen a néven nem szerzett és nem is honosíttatott itt diplomát.