Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)
Történettudomány - Fedeles Tamás–Horváth István: Klimó György pécsi püspök (1751–1777) pecséthasználata
90 A Janus Pannonius Múzeum évkönyve 46-47 (2001-2002) aureo et Rosa argentea, sed Auro umbilicata ita comitatus visitur, ut Lilia palariter et Rosa sinistro diagonaliter sibi obvertantur; Scuto incumbentem Galeam Militarem craticulatam, seu apertam appenso Monili decoram, situ pro more obliquo Nobilibus dari consuetam Regio Diademate inter Jugum Alarum Aquitinarum expansarum nigrum, fulgentem Stellám sexangularem auream proferente redimitam Lacinys ad dextram aureis et coeruelis, ad sinistram verő argentis et pariter coeruleis in Scuti Latéra venuste defluentibus; [...]" Vö. Nagy Iván (V/273.) és Siebmacher (11/315.) címer leírásai val. ° A pásztorbot esetében fontos, hogy kifelé, vagy befelé fordul-e, mivel ez jelzi, hogy saját joghatósággal rendelkezik-e (kifelé f), vagy csak címzetes püspök az illető. Ld. Hauptmann, Felix: Wappenkunde. München- Berlin. 1914. 52. ^ A bíborosok jelvénye: vörös, széles karimájú kalap, melyről vörös selyemzsinórón kétoldalt 15-15 bojt csüng 5 sorban (1-2-3-4-5); a pátriárkáké: zöld kalap és ugyancsak zöld selyemzsinóron kétoldalt lecsüngő 15-15 bojt; az érsekeké zöld kalap, amelyről zöld selyemzsinóron kétoldalt 10-10 bojt csüng 4 sorban (1-2-3-4). Aldásy Antal: Címertan. Budapest, 1923. 32., Bertényi Iván: Kis magyar címertan. Budapest, 1983. 50., Uö.: Címertan. 273. In: Uö. Szerk. A Történelem Segédtudományai. Budapest, 1998. 251-278., Az egyik legújabb kézikönyvben a püspöki kalapról alácsüngő bojtok száma, az érsekekével megegyezően, 10-10. Ld. Nyulásziné Dr. Straub Éva: Magyarország címerkönyve. A heraldika alapjai. Budapest, 2001. 140. 10 Bertényi 1998. 273., Aldásy 1923. 33. *•*• 1754. 08. 29-én adta meg a pápa az engedélyt, majd 1755. 06. 29-én a székesegyházban ünnepi szentmise keretében vette fel a palliumot. Ld. Borsy 1977. 491., A középkorban Bár-Kalán nembeli Kalán pécsi püspök (1186-1218), esztergomi választott érsek (1204-1205) kapott pápai engedélyt az érseki pallium és az előviteli kereszt viselésére. Kristó Gyula Főszerk. Engel Pál-Makk Ferenc Szerk.: Korai Magyar Történeti Lexikon. Budapest, 1994., 312-313. és 539., Borsy Károly szerint „Klimó valamilyen módon tájékozódott a pécsi püspökség múltjáról, csakis ilyen ismeretek birtokában fordulhatott XIV Benedek pápához - Mária Terézia támogatásával -, hogy a több mint ötszáz évvel előbb Kalanus pécsi püspöknek adományozott érseki pallium viselését és kereszt-elővitel kiváltságát felújítsa a maga és püspökutódai számára." Borsy 1993. 278. 12 Hauptmann 1914. 51., Nyulásziné 2001. 140. *-^ Pécsi Káptalani Levéltár 14 Természetesen ez csak a személyhez kötött pecsétnyomókra érvényes. Az egyházmegye élén álló püspök neve ebben a korban, sőt még a következő évszázadban is, minden esetben szerepel a typariumokon. A püspök neve mellett saját címere is ábrázolásra került a pecsétmezőben, amely nyilvánvalóvá tette a személy és az „intézmény" quasi azonosságát. Ezek a megsemmisítő „eljárások" gyakorta ünnepélyes ceremónia közepette, tanúk előtt zajlottak. A pápa halálát követően a Camerlengo a Kardinális Kollégium előtt a halászgyűrűt és a pápa nevét tartalmazó pecsétnyomókat kalapáccsal töri össze. Zsigmond király (1385-1437) halálakor a bécsi püspök celebrálta szentmisét követően a főoltárra helyezték pecsétnyomóit és egy aranyműves összetörte azokat. Ld. Ewald, Wilhelm: Siegelkunde. München-Berlin, 1914. 107-108. 15 Ottó magdeburgi érsek (1325-1361) sírjában a főpap 6 pecsétnyomóját is megtalálták, melyek mindegyike több lyuk alakú vésettél lett érvénytelenítve. András mester a kölni Szent Szeverin templom papja is pecsétnyomójával lett eltemetve a templom kriptájában, amelyre az érvénytelenítés végett hat lyukat véstek. E példákkal ellentétben Pilgrim kölni érsek (1021-1036) 1643-ban feltárt sírjában rábukkantak a főpap sértetlen arany pecsétgyűrűjére. Ld. Ewald 1914. 107-109. l" Pl. Würzburg több 18. századi püspökének typariumát őrzik Münchenben az Állami Levéltárban. Ld. Ewald 1914. 109. 17 1752. 05. 01.: Pécsi Káptalani Magánlevéltár [PKMGLT] CLIX Fasc. 5. Nr., Ez a pecsét látható egy két évvel később kiállított diplomán is:1754. 08. 27.: PKMGLT CXXIX Fasc. 44. Nr. 1° Szent Péter ábrázolása már a középkortól kezdődően hasonlóan történt a pecséteken. Jó példát nyújt erre a pécsi székeskáptalan - melynek szintén az apostolfejedelem volt a védőszentje - középkori pecséthasználata. Ld. Koszta László: A pécsi székeskáptalan hiteleshelyi pecséthasználata a XIV század közepéig. In: Levéltári Közlemények 67 (1996)/l-2. 51-60. 19 Ennek magyar megfelelője a következő: György Isten szándékából Pécs püspöke Baranya Tolna és Valpo megyék örökös főispánja a Szent császári és királyi fenség tanácsosa. 2 ^ Itt elégségesnek tartjuk, hogy csak az eltérő adatokra térjünk ki. 21 1754. 08. 27: PKMGLT CXXIX Fasc. 44. Nr., 1754. 08. 29.: Borsy 1993. 278.
