Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Régészet - Kovaliczky Gergely: Lucia Apuleia Candida, élt 25 évet

78 A Janus Pannonius Múzeum évkönyve 46-47 (2001-2002) Először vizsgáljuk meg a szövegben előfordult általános formulákat: A Dis Manibus kitétel tipikus, a sírfeliratokra jellemző kezdőformula, Pannoniában a 2. századtól kezdve jelenik meg. Az elhunyt feleségeknek állított sírfeliratokra inkább a coniugi pientissimae meghatározás a jellemző, a carissimae jelzőt főleg a szülők és gyerekek kapják, de ennek ellenére több feliratot is ismerünk Pannónia Inferiorból,

8 ahol coniugi carissimae szerepel. A pro pietate főleg fogadalmi oltárokon fordul elő, ott is inkább p(ro) p(ietate) rövidítéssel.

9 Jelen esetben rövidítés nélkül, teljesen kiírva (bár a pietate szónak a törés miatt csak az első három betűje maradt meg). A feliratot záró b(ene) m(erenti) szintén általános, számos sírkövön megtalálható formula, mely a feliratok egy részében teljesen kiírva, rövidítés nélkül szerepel, de sok esetben a nálunk szereplő elhelyezkedésben és rövidítéssel, akárcsak egy közelebbről ismeretlen lelőhelyű, pécsi szarkofág esetében, amelyet Attius Germanio libertusnak állított egy bizonyos Apuleius Basileus nevű személy.

10 A felirat betűtípusai tipikusan 3. századi jellegzetességeket mutatnak,

11 a betűk kiterjedésére és faragására a következetesség jellemző, bár a quae névmásban a Q betű farka hiányzik. A 3. századi feliratok egyik jellemzője a ligatúrák, azaz betűfonások gyakori, sok esetben indokolatlanul gyakori használata. Feliratunk ebben megtartja a mértéket, a szokásos a-e összevonásokon kívül csak egy u-1 és egy h-e ligatúra szerepel, illetve az életévet jelző számban a húszas szám két jegyét vonta össze a kőfaragó. A sírfeliraton két személy szerepel: a korán elhunyt asszony és férje. Az asszony mindhárom nevét ismerjük: praenomene Lucia, a latin lux (fény) szóból származó Lucius női megfelelője. Ez a név a birodalom nyugati felében igen elterjedt,

12 így Pannoniában is. A korai császárkorban a Borostyánkő-út mentén fekvő városokból (Emona-Savaria-Carnuntum) ismert, majd a 3. században Brigetióból, Carnuntumból, és Aquincumból.

13 Az e nevet kapó személyek tehát főleg itáliai eredetűek, de a név az illyr eredetű őslakosság körében is kedvelt volt.

14 Az Apui nomen gentile rövidítés több megoldást is kínál: lehet egyrészt az Apollonius név vulgáris, talán keleti eredetű változatának, az Apulonisnak a rövidítése,

15 de jelen esetben, éppen a Lucia nomen miatt valószínűbb az Apuleia nomenre való feloldás. Ez a név ősi Itáliai eredetű,

16 Pannoniába valószínűleg Aquileiából terjedt el Siscia, Savaria, Carnuntum, és Aquincum irányába.

17 A Candida cognomen (jelentése: fényes, ragyogó) illik a Lucia praenomenhez (mintha valakit ma Tündöklő Fényességnek neveznének). Ez a név szintén gyakori a nyugati provinciákban, így Pannoniában is,

18 ahová az 1-2. században Észak-Itáliából terjedt el,

19 ez pedig újabb érv az Apuleia feloldás mellett. A nomen gentile megléte tanúsítja, hogy Lucia római polgárjoggal rendelkezett. 212-ben Caracalla császár a constitute Antoniniana kiadásával a birodalomban élő összes peregrinus jogállású lakosnak megadta a polgárjogot, ezt követően a feliratokról fokozatosan eltűnt a tria nomina használata, mivel a jogi státusz feltüntetése többé nem volt fontos.

20 Ez tehát a felirat egyfajta terminus ante quemjét adja. 2. ábra: A kiegészített felirat