Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Régészet - Katalin T. Bíró–Zsolt Schléder–Judit Antoni–György Szakmány: Baranya megyei csiszolt kőeszközök petroarcheológiai vizsgálata II. Zengővárkony: adatok a csiszolt kőeszközök készítéséhez, használatához és nyersanyagforgalmához

58 A Janus Pannonius Múzeum évkönyve 46-47 (2001-2002) Baranya megyei csiszolt kőeszközök petroarchaológiai vizsgálata II. Zengővárkony: adatok a csiszolt kőeszközök készítéséhez, használatához és nyersanyagforgalmához Magyar nyelvű kivonat T. Biró Katalin - Schléder Zsolt - Antoni Judit Tanulmányunk második részében a pécsi Janus Pannonius Múzeum anyagából Zengővárkony késő újkőkori lelőhelyről vizsgáltunk csiszolt kőeszközöket. Összehasonlítottuk az eddigi makroszkópos (szabad szemmel történő) nyersanyagvizsgálatokat, ezeknek konzisztenciáját, és a nyersanyag/típus/méret összefüggéseket. Az UNESCO IGCP-442 („Raw materials of the Neolithic/Aeneolithic polished stone artefacts: their migration paths in Europe") program eredményeire alapozva, behatároltuk a csiszolt kőeszközök lehetséges származási helyét. A leletanyagon belül különös figyelmet szenteltünk a helyi csiszolt kőeszköz gyártás dokumentumainak. Erre elsősorban a Mecsek hegység területéről közelmúltban megismert fonolit kitermelőhely ("bánya") jelentőségének, kronológiai helyzetének közvetett bizonyítékokkal való alátámasztása céljából volt szükség. További kőzetmikroszkópos vizsgálatokkal kimutattuk mind a két mecseki fonolit nyersanyag-típus (Hosszúhetény-Kövestető, Kisújbánya-Szamárhegy) jelenlétét a leletanyagban, nem csak a kész eszközök, hanem a nyersanyagdarabok és félkész termékek között is. További magyarországi régészeti lelőhelyek kőzetmikroszkópiai vizsgálatával kimutattuk a mecseki fonolit jelenlétét más régészeti lelőhelyeken. Eddigi adataink szerint az ismert fonolit eszközök elsősorban a későneolitikumból kerültek elő. Valószínűleg a szamárhegyi bányahelyet is erre az időszakra keltezhetjük, összefüggése a lengyeli kultúra zengővárkonyi településével egyértelmű. A lelőhelyről különösen sok csiszolt eszköz került elő sírokból. Ezeket gyakran puhább helyi üledékes kőzetekből (mészkő, márga, porcelanit) készítették. Az általános neolit tendenciával szemben, Zengővárkonyról viszonylag kevés metamorf kőzetből készült csiszolt kőeszköz került elő, ezek általában erősen használt darabok. Pontos azonosításuk további vizsgálatokat igényel. A vizsgálatokat az OTKA T 025086 sz. „Őskori nem-érces nyersanyagok atlasza - Kárpát-medence" téma támogatásával végeztük. Authors' address - A szerzők címe T. Biró Katalin Hungarian National Museum H - 1370 Budapest P O. Box 364. Dr. Schléder Zsolt ELTE University, Dept. of Petrology and Geochemistry H - 1088 Budapest Múzeum krt. 4/A.