Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Muzeológia - Begovácz Rózsa–Huszár Zoltán: A 70 éves Füzes Endre köszöntése

298 A Janus Pannonius Múzeum évkönyve 46-47 (2001-2002) lis népi építészete történeti és földrajzi összefüggéseinek feltárásán dolgozott, később a parasztporta építményeinek, mint gazdasági és építészeti egység összetételével, funkciójával és ezek változásaival foglalkozott. Több összefoglaló tanulmány, hazai és nemzetközi konferencián tartott előadások bizonyítják ezt az érdeklődést. 1979 óta tagja a Nemzetközi Kárpát-Balkán Bizottság néprajzi szekciójának. A népi építészeti kutatásokat koordinálta, alapvető fontosságú bibliográfiát és szintézist készített A magyar parasztház címmel. 1986. október 1-től - 1995. december 31-ig a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója. Vezetése alatt az intézmény fejlődése, tudományos és szakmai elismertsége hazai és nemzetközi szinten egyaránt kiemelkedően fejlődött. Innovatív, a modem muzeológiai elveket szem előtt tartó vezetői stílusa, nagy szakmai és tudományos tapasztalatokon nyugodott. Munkáját és eredményeit hazai és nemzetközi szinten egyaránt elismerték. Aktív tagja volt az MTA Tudományos Minősítő Bizottságának. A Népi Iparművészeti Tanács tagjaként, majd elnökeként a magyar népművészet és népi iparművészet megújításán munkálkodott. Létrehozta a békési népi építészeti konferenciasorozatot. Több hazai és külföldi tudományos egyesület és szervezet tagja lett. A Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Népművészetért Szakalapítvány, a Szentendre - Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közalapítvány, és a Magyar Múzeumok Alapítvány kuratóriumainak elnöke. A magyar népi építészet hagyományai, illetve a 20. századi átalakulás területén végzett kutatásainak megkoronázása az Akadémiai Kiadó gondozásában, 1997-ben megjelent Magyar Néprajz Életmód című kötetének szerkesztése, illetve egyes részeinek megírása. A hazai és külföldi skanzenológiai kutatások és módszerek kidolgozásában nagy szakmai sikereket ért el, több külföldi előadása, nemzetközi szervezeti tagsága, elnökségi tagsága bizonyítja tekintélyét és elismertségét. 25 éven keresztül a Magyar Néprajzi Társaság vezetőségének, választmányának tagja, pénztárosa, majd 1990-94 között a Társaság alelnöke. 1995-ben a Magyar Néprajzi Társaság belföldi tiszteleti tagjává választotta, majd 1997-ben Györffy István-emlékéremmel tüntette ki. Muzeológiai és tudományos munkája elismeréseképpen, számos kitüntetés mellett 1989-ben a művelődési miniszter Móra Ferenc-emlékéremmel tüntette ki, nyugállományba vonulása alkalmával, 1995ben pedig a Magyar Köztársaság Elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje állami kitüntetésben részesítette. A közművelődés terén végzett munkájáért a Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Alapítvány „Kodály Zoltán Közművelődési Díj" elismerésben (1996), a népi műemlékvédelem és a népművészet fejlesztése és elismertetése érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenységét jutalmazva a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere Életfa Díjat (1999), és Forster Gyula miniszteri kitüntetést (2000) kapott. Füzes Endre nyugállományba vonulása egyáltalán nem jelenti az aktív szakmai közéleti szereplés feladását. Szakértői tevékenység, szerkesztések, minisztériumi előterjesztések mellett 1998-2001 között a Magyar Millenniumi Kormánybiztos Hivatalának megbecsült munkatársa lett. Itt a magyar muzeológia területén szerzett több évtizedes tapasztalatait közmegelégedésre kamatoztathatta, hiszen ő volt a felelőse az államalapítás 1000. évfordulójának alkalmából rendezett ünnepségsorozaton a múzeumi kiállításoknak, szakmai szimpóziumoknak, intézményfejlesztéseknek. Füzes Endre, Bandi, a fiatalabbaknak Bandi Bátyánk enciklopédikus szakmai tudásával, derűs egyéniségével, természetes humorával mind munkahelyi, mind baráti társaságok közkedvelt tagja, akit őszinte segítőkészségével mindenki hamar a szívébe zár. Jó erőben, egészségben maradj még sokáig ilyen! Füzes Endre irodalmi munkássága 1956 Adatok a mecseki megosztott településekhez. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 82-103. Pécs 1957 A kender termesztése és feldolgozása Kovácsszénáján és Husztóton. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 70-89. Pécs 1958 A duda (gájda) készítése Mohácson. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 179-186. Pécs Egy régi tanyaépület Mohács-szigeten. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 187-196. Pécs 1959 Népi építkezés Mecsek - Hegyalján. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 215-247. Pécs 1960 A Janus Pannonius Múzeum szaru sótartói. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 275-322. Pécs 1961 A Janus Pannonius Múzeum borotvatartói. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 139-158. Pécs 1962 Adatok a XVIII-XIX. századi baranyai népviseletekhez. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 309-326. Pécs A Janus Pannonius Múzeum ivópoharai. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 327-340. Pécs 1963 Baranya népei. (MÁNDOKI Lászlóval) Janus Pannonius Múzeum állandó néprajzi kiállításának vezetője. Janus Pannonius Múzeum Füzetei 5. Pécs