Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Muzeológia - Huszár Zoltán: Köszöntjük a 70 éves Andrásfalvy Bertalant

294 A Janus Pannonius Múzeum évkönyve 46-47 (2001-2002) egy forró nyári szombat délután is a múzeum néprajzi raktárának költöztetését személyesen irányította és a nehéz tárgyakat is О vette le a teherautóról, nehogy valaki „megemelje" magát. A morális életvitelű tudós szakmai véleményén túl világképét sem rejtette soha véka alá. Ezen megfontolás vezérelhette akkor is, amikor 1979-ben „A magyarság életfája" című munkáját átadta a „nem hivatalos formában" megjelent Bibó-Emlékkönyv szerkesztőinek. 1985-től az MTA Néprajzi Kutatócsoportjának osztályvezetője lett. 1972-től tartott előadásokat a Pécsi Tanárképző Főiskola Közművelődési Tanszékén, majd a Janus Panonnius Tudományegyetemen, ill. a Pécsi Tudományegyetemen. 1989-ben egyetemi docenssé, 1994ben egyetemi tanárrá nevezték ki. 1996-ig a Néprajzi Tanszék vezetője is volt. Közben 1990-1994-ben pécsi országgyűlési képviselő (MDF) és 1990-1993-ban a Művelődési és Közoktatási Minisztériumot irányító miniszter. 1989-ben nyújtotta be az MTA-hoz a tudományok doktora címért disszertációját a „A magyarság gyümölcsészete" címmel, amelyet 1990-ben védett meg. (Kutatásainak szakmai megalapozása és hitele érdekében már ismert tudósként - a Kertészeti Egyetem megfelelő szakát is elvégezte!) 2001-ben, 70 évesen, tudományos és tanári tevékenységének elismeréseként, a Pécsi Tudományegyetem professzor emeritusa lett. Megkapta a Magyar Néprajzi Társaság Györffy Istvánemlékérmét. A Társaságnak 1990-től 1997-ig elnöke is volt. „De Andrásfalvy helyét, jelentőségét a magyar néprajztudományban nem ezek a tisztségek, kitüntetések adják meg, hanem az a gondolat, az a feladat, amit következetesen, fenntartások nélkül képviselt, képvisel. Andrásfalvy vette át és vitte tovább korunkban a népi kultúrának s a néprajztudománynak azt a reformkorig visszavezethető felfogását, amely a nemzeti műveltség mély alaprétegét, egységének lehetőségét, a nemzet identitásának s nemzetként való megmaradásának zálogát a paraszti hagyományban látta, látja." (Hofer Tamás) A Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága (Janus Pannonius Múzeum) munkatársai a 70 éves Andrásfalvy Bertalant 2001. november 22-én köszöntötték a „Mesélnek a képek. Tájtörténeti források a Duna és a Dráva védett területeiről" с kiállítás megnyitóján. További jó munkát és egészséget kívánunk! Isten éltessen Berci, Berci Bátyánk! Andrásfalvy Bertalan publikációinak száma több mint 200. Főbb kutatási témakörei: Egy falu, néprajzi csoport, tájtörténeti-néprajzi monográfia. - A Duna-mente népének ártéri gazdálkodása a vízrendezések befejezéséig. A Sárköz, a Hegyhát, Sásd, Komló, Nagydobsza stb. történeti-néprajzi monográfiák. Albánia szőlőművelése. Néprajzi csoportok egymásmellettisége, akkulturáció és kihívás, különös tekintettel a hazai németség és magyarok kapcsolatára. Népi vízgazdálkodás Magyarországon. Népköltészeti kutatások, a népzene, népmese és néptánckultúra területén. Hagyomány és mai műveltség kapcsolata. A néphagyomány értéke és oktatásának problémái. Publikációi, tankönyvei, jegyzetei magyar, német, svéd, finn, francia, angol, nyelven, Magyarországon, Ausztriában, Németországban, Svédországban, Finnországban és az Amerikai Egyesült Államokban jelentek meg. Andrásfalvy Bertalan fontosabb publikációi 1954. A pátyi pincehegy. Néprajzi Értesítő. 113-126. 1957.A vörös bor Magyarországon. Szőlőművelésünk balkáni kapcsolatai. Néprajzi Értesítő. 49-69. 1962. Formen des albanischen Weinbaues. Acta Ethnographica. 293-373. Párbajszerű táncainkról. Ethnographia. 55-83. 1968. A mohácsiak állattartása 1686-1848-ig. MTA DTI Értekezések 1967-68. 315-337. 1969.The Maiden's Fair. Makedonski Folklór II. 339-343. Wald-Viehhaltung in Südost-Transdenubien. In: Viehwirtschaft und Hirtenkultur. Bp. 391-401. 1970. A fok és jelentősége régi vízgazdálkodásunkban. In: Névtudományi Előadások 224-228. A paraszti halászati jog a Duna mentén Tolna és Baranya megyében. Ethnographia 316-326. 1972. Néprajzi jellegzetességek az észak-mecseki bányavidék gazdasági életében. In: Az Észak-mecseki Bányavidék regionális vizsgálata. MTA-DTI. Értekezések. 1970. 123-167. 1973. A bukovinai székelyek kultúrájáról. Népi kultúra - népi társadalom. VII. 7-23. Contrasting Value Orientation of Peasant Communities and its Persistence into Modernisation. IX-th. International Congress of Anthropological and Ethnological Sciences. 6. Chicago. 1974.

Tierhaltung der Einzelbauern in der Landschaft Kiskunság (Kleinkumanien). Német nyelvű öszszefoglaló . In: Tálasi István: A Kiskunság népi állattartása. Bp. 1936. Hasonmás kiadás. Damjanich Múzeum Szolnok (Néprajzi Füzetek 6.) 273-292. 1975.Duna-mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig. Tanulmányok Tolna megye történetéből. VII. Szekszárd. -476. 1976. Az ipar története. A paraszti ipar. In: Természeti és társadalmi jelenségek a sásdi járásban. I. Gaz-