Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Természettudományok - Tóth Sándor: Adatok a Mecsek Xylomyidae és Stratiomyidae (Diptera) faunájához

Tóth Sándor: Adatok a Mecsek Xylomyidae és Stratiomyidae (Diptera) faunájához 27 Anyag és módszer A dolgozat lényegében az Obányán a Pisztrángos-tavak mögötti völgy bejáratánál és Püspökszentlászlón az arborétumban működött Malaise-csapdák által fogott példányok feldolgozására épül. Ehhez járul főleg a szerző és néhány más személy gyűjtőmunkájából származó viszonylag kevés anyag. Rendszer és nómenklatúra szempontjából a Xylomyidae család esetében KRIVOSHEINA (1988), a Stratiomyidae család esetében pedig ROSKOSNY & NARTHSUK (1988) munkája szolgált alapul. Az anyag feldolgozása MAJER (1977) és ROSKOSNY (1982) határozókönyve alapján történt. Eredmények A dolgozat a Mecsekben gyűjtött 2 Xylomyidae és 48 Stratiomyidae faj adatait tartalmazza. A fauna minőségi összetétele A hazai Xylomyidae és Stratiomyidae faunisztikai adatok összegezése még nem történt meg, ezért az egyes taxonok pontos elterjedését, valamint gyakoriságát lényegében nem ismerjük. Jelenleg inkább csak általánosságban beszélhetünk ritka vagy gyakori (közönséges) fajokról. A dolgozatban szereplő ritkának minősíthető taxonok pl. a következők: Xylomyidae: Xylomya maculata (Meigen, 1804) Stratiomyidae: Allognosta vagans (Loew, 1873), Chorisops nagatomii Roskosny, 1979, Odontomyia ornata (Meigen, 1822), Oxycera terminata Meigen, 1822, Oxycera pygmaea (Fallén, 1817), Oxycera rara (Scopoli, 1763), Nemotelus luteicornis Egger, 1859, Eupachygaster tarsalis (Zetterstedt, 1842). Bár a szerző gyűjtései során nem került elő, de kiemelkedő ritkasága miatt, feltétlenül említést érdemel a Mecsekből már korábban kimutatott Solva varia Meigen, 1820 (GEBHARDT 1962, MAJER 1982). A fauna mennyiségi összetétele Mivel mind a személyes, mind a csapdás gyűjtések anyagának teljes feldolgozása, illetőleg példányok szerinti nyilvántartása megtörtént, lehetőség nyílik a Stratiomyidae-fauna összetételének mennyiségi vizsgálatára. A 2664 példányból álló teljes anyagból természetesen elsősorban a gyakori fajok részesednek nagyobb arányban. Érdekes, hogy meglepően közel azonos mennyiségben került elő a három domináns faj: Microchrysapolita (20,88%), Pachygaster atra (20,76%), Actina chalybea (18,92%). Ezek teszik ki a teljes anyag kereken 60%-át. Viszonylag jelentős dominanciát mutat még a Beris chalybata (9,87%). A fauna mennyiségi öszszetételét kördiagram (1. ábra) is szemlélteti. 1. ábra: A Mecsek katonalégy-faunájának mennyiségi összetétele a domináns fajok kiemelésével Az anyag fenológiai sajátosságai Az alkalmi személyes gyűjtések nem voltak rendszeresek és időben sem oszlottak el egyenletesen. Ezzel szemben a Malaise-csapdák áprilistól októberig folyamatosan működtek, ezért a rendelkezésre álló adatok alapján összességében valószínűleg viszonylag reális képet kaphatunk a hegység katonalégy-faunájának szezondinamikai sajátosságairól. A fenológiai szempontú feldolgozás eredményét egy diagramon (2. ábra) célszerű bemutatni. 2. ábra: A Mecsekben gyűjtött katonalégy populációkollektívum fenológiai képe a példányok feldolgozása alapján Ezen jól látható, hogy a teljes populáció-kollektívumot jelző vonal április harmadik dekádjától május közepéig meredeken emelkedik, majd június közepéig viszonylag