Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Művészettörténet - Sonkoly Károly: „Van a belvárosban egy kis palota ...” A pécsi Szent István tér 17. két évszázada

Sonkoly Károly : „Van a belvárosban egy kis palota..." - A pécsi Szent István tér 17. két évszázada 263 ekkor már háza áll itt (Madas, 1978, 679.). 25 Sándor László - Timár György: Pécs város 1780. évi szabad királyi oklevele. BH., 1980 (1981), 13-58. (19.).; Odor 1997, 101-102. 26 Odor 1997, 102. 27 Odor, 1997, 102. így nem meglepő, hogy a Takáts Menyhért rajzolta, Pécs belvárosáról, 1780 k. készült térképre, amelyet csak Szőnyi Ottó pausz másolatából ismerünk (KL., Szőnyi-hagyaték), a sombereki Sauska-kastély könyvtárában talált rá 1919-ben. A kópiát Szőnyi szignálta, feltünteti készítésének évét és megadja a provenienciát. Lásd: Sonkoly, 1993, p. 118., 8. j., p. 117., 2. ábra.; Sonkoly, 1996, p. 216., 175. kép. 28 Pécs 1789-es telekösszeírása (BML., IV 1007. a., Pécs Város Telekhivatalának iratai, Telekösszeírások), 9. sz., Tom. I., Register... Inner Stadt Fünfkirchen...., fols. 22. verso - 23. recto [az összeírás végén, a Püspökvár előterében nemrég kiparcellázott, még „Ohne Nummern" fundusok között]: Emeric. Vitéz, 450 [négyszögöl]. 29 Madas, 1978, 680., 681. 30 BML., ГУ. 1003. a., Pécs v. Tanácsa iratai, Tjkv. 1791/92., No. 489. 31 Madas, 1978, 679-683. (Uott., 677.: a No. 259. perszám nélkül az Orlovits-ház, a mai Szent István tér 9.) 32 BML., XV 7. (XV 17.) Okiratok és különlegességek gyűjteménye, XXI. sz. anyag. Folyamatban áthelyezése a IX. fondba tartozó Céhes iratokhoz, céhenként alszámokkal és új sorszámokkal. 33 Az ábrázolások pontatlanságát tanúsítja az is, hogy írott források bizonyítják, a tér északnyugati sarkán Franz Huber háza már 1795 előtt felépült (lásd 21. j.). Feltesszük, hogy a fametszetek készítői még a XIX. sz. elején is részben korábbi, XVIII. sz.-i látképek után dolgoztak. 34 Sonkoly, 1993, 116-117., passim. 35 Róla és családjáról lásd 43. j. Csak érdekességként említjük, hogy a família pécsi ágait alapító testvérpár (lásd 44. j.) egyike, Felix Rimer már az 1787-es parcellázáskor vett egy telket közelben. A mai Szent István tér 11. sz. ingatlan 1789-ben a nevén szerepel. A vagyonos szappanosmesternek ekkor már állt emeletes lakóháza a Ferencesek utcájában (lásd 45. j.). Itt feltehetően csak a haszon reményében vásárolt és 1792-ben már el is adta új szerzeményét (Pécs 1789-es telekösszeírása [lásd 28. j.], fols. 22. verso - 23. recto [az összeírás végén, a Püspökvár előterében nemrég kiparcellázott, még „Ohne Nummern" fundusok között]: Felix Riemer [áthúzva és fölé írva az új tulajdonos neve, aki 1792-ben megvásárolta] Andreas Jankovits, Hortus Area [2 részben összesen] 884 [négyszögöl]; Madas, 1978, 679.). 36 Pécs 1789-es telekösszeírása (lásd 28. j.), fols. 6. verso - 7. recto, No. 146: Paul Freyler [áthúzva és melléírva az új tulajdonos neve, aki 1792ben megvásárolta] Joseph Rimer Rationaflista], 192 [áthúzva és utána új telekméret] 206 [négyszögöl]. Lásd még 38. j. 37 Madas, 1978, 761.; Sonkoly Károly: A Pécs, Zrínyi u. 13. sz. lakóház. (Védési javaslat, kézirat, 1997) (KÖH., Irattár). 38 Az 1792-es nemesi és honorácior jegyzékben (téves keresztnévvel): Joannes Riemer Seminarii rationalista. (Andretzky, 118.; Angyal Pál: Baranya vármegye 1791-től 1794. április 25-ig. A „Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület" értesítője, VT./4., 1913, 151-163. [157.]). 39 BML., IV 6. a., 582/2.sz., Conscriptio Regnicolaris 1828., Pécs, Belváros, Tom. IL, No. 296. A forrásból az is kiderül, hogy ekkoriban a pécsi egyházi uradalmaknak több tisztviselője is lakott a környéken. 40 1832-ben Rihmer Ignác és Ferenc fiskálisok, János ügyész (Andretzky, 137.). Ignác először a mágocsi és vajszlói közalapítványi uradalmak ügyvédje (Magyarország és a' hozzákapcsolt részek tiszti névtára 1846-dik évre. Buda, 1846, 124.), később, 1848-tól a Pécsváradi kerület főfiskálisa lesz (Kopasz Gábor: A pécsváradi közalapítványi iratok. BH., 1970, 57-77. [76., 11. j., passim.].). Rihmer János Baranya vármegye tiszti főügyésze lett, s 1847-ben ebben a minőségében szerepel aláírása a nemességi lajstromkönyv hitelesítői között (Baranya vm. nemesi lajstromkönyve, No. 500. után). 41 Madas, 1978, 630-631. 42 BML., rV 1003. c, Pécs város Tanácsának iratai, 1844./2645. sz. (VII. 26.). 43 Illéssy - Pettkó, 182.; Andretzky, 67., 137.; Kempelen, IX. köt., 1915, 124-126.; Áldásy, 74-75., 43.sz.; Madas, 1978, 95., 331., 342., 367., 609., 611.; Rihmer László (Dr. Granasztói): Emlékirataim. (Egy mecseki bányamérnök 50 évi küzdelme a bányászok boldogságáért.), I. köt. Családunk eredete és története 1770-1912-ig. (gépirat, Pécs, 1982) (BML., Kézirattár, К 1157.); Sonkoly Károly: Emeletes középkori lakóház Pécs belvárosában: A Király u. 17. műemléki előkutatásának eredményei, (in Bardoly István - László Csaba szerk.: Koppány Tibor hetvenedik születésnapjára. Tanulmányok. Művészettörténet - Műemlékvédelem -sorozat, X. Budapest, 1998, 443-459.), 450. 44 Pécs Polgárkönyve, 1780-1792. (BML., IV 1003. g., Elenchus Civium ab elibertata Civitate Quinq. Ecclesiae [1780-1792].), p. 65.: [1780. ápr. 24.] Riemer Felix Smigm.[ator] ex Bohemia signanter Prága or.[iundus], 4. f.; Riemer Vencl. [Venceslaus] Pellio [detto], 4 f. A szabad királyi városi rang megszerzésének során eladósodott civitas ekkor mindenkitől ismét beszedte a polgártaksát. A közepes összeg és az első napon történt befizetés azt mutatja, hogy a testvérek már polgárjoggal rendelkeztek, s régebben itt éltek, amit az anyakönyvek bejegyzései is igazolnak. 45 Korábban Sallai u. 21. és Kossuth L. u. 41.: Dercsényi - Pogány - Szentkirályi, 218., 162. kép és 189., 138. kép.; Madas, 1978, 611. és 367.; 46 Granasztói Pál: Liane. (Liane. El hazulról. Apám élete.) Budapest, 1977, 351-352. 47 Az anyakönyvi bejegyzés szerint Josephus 1770. február 28-án született, Venceslaus Riemer és neje Regina számos gyermeke közül az elsőként (Pécs-belvárosi r. k. pl., archívum, Liber Baptisatorum, Tom. V, p. 161.). 48 A család nemességét még azévben kihirdették Baranya vármegye közgyűlésén és jegyzőkönyvezték 1828/1745.sz. alatt (Baranya vm. nemesi lajstromkönyve , No. 379.), hasonlóképp Szepes vármegyében (Kempelen, IX. köt. 1915, 124.). Lásd még 43. j. 49 BML., IV 1102. a., Pécs v. Községtanácsa iratai, Jkv. 1855. III. 16., No. 489. 50 BML., XV 3., Térképtár, BmK. 461.sz., 44. szelvény. A sokszelvényes, kéziratos, színezett mappa az 1864-es kataszteri felmérés és összeírás eredményeit rögzíti. A változásokat még a következő évtizedekben is rávezették, például az 1885-ös új házszámokat is. 51 Ilyen kaput láthatunk a nyugati térfal utolsó házánál, Viettinghoff 1830-as vedutáján (17. kép). Lásd 70. j. Később itt is, a vizsgált házhoz hasonlóan, beépítették a kocsibehajtót. 52 Lásd 106 j. 53 Lásd 78. j. 54 J. Krammerról: Németh Béla: A pécsi Dominikánus-ház története. Pécs, 1903, 44., passim.; Gosztonyi, 1942, 15.; Gosztonyi, 1944, 38.; Petrovich Ede: A pécsi Káptalani Levéltár épületének története. JPMÉ., 1963 (1964), 177-204. (198-199., passim.).; Boros László: A pécsi székesegyház a 18. században. Művészettörténeti füzetek 18., Budapest, 1985, 48., 91., 271. j., passim.; Sonkoly, 2002, 362-373., passim. 55 Sonkoly Károly: A pécsi Majláth-palota. Pécsi Szemle, 1999,/nyár, 20-31.; Sonkoly, 2002, 378-379., passim.; Sonkoly, 2003. 56 Sonkoly, 2002, 362., 372-373. 57 A Piatsek Józsefnek tulajdonítható házról lásd: Sonkoly, 2003. 58 Lásd 72. j. A festmény bal szélén az egyemeletes ház északi, szélső tengelye látszik. 59 A 17. kép bal szélén. Lásd 21. j. 60 Sonkoly Károly: A barokk püspöki díszkert Pécsett. Ars Hungarica, XXII./l., (1994), 67-72., X-XII. képtáblák/1-8. kép.; Uő.: Barokk díszkertek Pécsett. Pécsi Szemle, 2000./nyár, 22-41. 61 BML., IV 1003. a., Pécs v. Tanácsa iratai, Tjkv. 1818. X. 12. 62 BML., IV 1003. a., Pécs v. Tanácsa iratai, Tjkv. 1819/1228.sz. 63 Nagy- Fetter, 1979, 367. (Scitovszky tér 12. sz.).