Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Néprajz - Vándor Andrea: Halottak a téli napfordulón

Vándor Andrea: Halottak a téli napfordulón 239 vakok karácsonykor minden ételből raktak félre a lelkeknek, a karácsonyi morzsát is a halottaknak tették félre.

60 Dél-Karintiában három különböző gabonából sütött tészta, egy korsó víz, világosság és fűtött szoba várja a szegény lelkeket.

61 Démonikus lények Nálunk Luca alakjához kapcsolhatók áldozatok. Mint az egész karácsonyi ünnepkörben, ezen a napon is jellemző a kultikus kenyérfélék sütése (a „rendes" kenyér sütésének tilalmával együtt). Ennek maradványai néhány tabumondában lelhetők fel, ahol a haragvó Lucát kenyérfélével engesztelik ki, ill. a jóslásokhoz használt tésztafélékben (lucapogácsa, tollaspogácsa). Egy nógrádsipeki adat szerint egy asszonynak, aki Luca napján a tilalom ellenére kenyeret sütött, „..mindig gyött egy boszorka, oszt nyutotta a kezét. Na osztán a kézibe csapta azt a lángost: Na ereggy, vidd! Köszönhedd az Istennek, azt mondja."

62 Ha valaki a Luca-napi tilalom ellenére kenyeret süt, Luca megjelenik a kemence szájában, megeszi a kenyeret, és a tilalomszegőt belöki a kemencébe (Palást, Hont) A lucapogácsa, tollaspogácsa sütése országszerte ismert szokás (98 adat)

63

, bár az ország keleti feléből több adatot ismerünk. Az eljárás lényege, hogy akinek a pogácsába tűzött tolla elég, az a következő évben meghal. Arra, hogy ez a tészta eredetileg áldozati szerepet is betölthetett, abból is következtethetünk, hogy az áldozati ételek nagy részét jóslásra is felhasználják. Fontosnak tűnik a Luca-napkor sütött tésztafélék minősége. Egy részük kelesztetlen kenyérféle (ostyaszerű „malomkalács", pászkának nevezett kelesztetlen lepény), a másik részük kásaféle. Eredetileg kelesztetlen volt az ilyenkor sült haláljósló tollaspogácsa is.

64 Máshol is ismertek Luca-napkor sütött kultikus sütemények. Dél-Ausztriában például kerek, lapos, kelesztetlen kukoricalepényt sütnek, amelyet veszett kutya harapása ellen is használnak. Szlovéniában kelesztetlen kenyeret sütnek, amibe különféle magvakat, Szent Ivánkor szedett növényeket kevernek (ez az eljárás az ókori panspermia szokására utal). A Perchta-szerű, és más démonikus lényeknek hozott áldozatok is szoros összefüggésben vannak a halottakkal, hiszen azok seregeit vezetik, vagy más halotti vonást mutatnak. Van olyan elmélet (Höfler), amely az összes figurális karácsonyi süteményt a halottkultuszszal, a halottakat vezető lényekkel hozza összefüggésbe, így pl. a hajfonatot szimbolizáló fonott kalácsot Hollénak áldozták. Ezek gyakran valóban összefüggnek, Höfler elméletei azonban túlzók.

65 Felső-Ausztriában Perchtát a számára készített „Perschtlkoch"-hal vendégelték meg (tejben főtt liszt vagy kenyérdarabkák), amelyből a ház lakói is kaptak. Itt az áldozat időpontja december 24. vagy 31., január 5. éjszakája. Frau Perchtl mellett a „szegény lelkeket", aprószenteket, háromkirályokat is megvendégelték. Számolatlan pénzt, szegetlen kenyeret, kést is adtak Perchtának.

66 Ezek, a perchták megjelenésének idején hozott áldozatok az egész német nyelvterületen ismertek voltak. Leggyakoribb áldozati adomány a tej, tojás, só, vaj, hering, fánk, kifőtt tészta (Nudel), szösz vagy fonal, kanál, kés volt. Steiermarkban tejet, tojást, sajtot tettek az asztalra, a tiroli németek a háztetőre készítették ki az adományokat. Villnösben és Achenthalban vízkereszt előtti este rakták az ételt a háztetőre.

67 Egy monda szerint egy asszony, aki nem hitt Perchtában és kíséretében, nem készítette el az áldozati ételt, ezért éjszaka Perchta és a lelkek felébresztették, és elkészíttették vele ételüket.

68 Gottscheeben a „Schöpferleinek" szálltak a tetőre, úgy hitték, ők irányítotják a ház lakóinak sorsát. Máshol három kenyérgolyót dobtak át a tetőn, ezekkel a szavakkal: „Nézd, boszorkány, ez itt a tied, hagyd meg nekem azt, ami az enyém!" Ezt az áldozatot a szélben megjelenő démonoknak adták.

69 Csehországban stredvnicét, tekercsszerű kalácsot raktak az asztalra, az „isteneknek, égi vendégeknek".

70 Egy észt adat szerint a halottak helyett ma már tündérek látogatnak el karácsonykor.

71 Normandiában ilyenkor asztalt terítenek a tündérek számára.

72 A potonyi horvátok karácsonyeste egy üveg bort tesznek az ablakba a tündérek (vilák) megvendégelésére.

73 Az Európa-szerte ismert szokás, a szalma leterítése karácsonykor, szintén kapcsolódhat természetfeletti lényekhez. A svédek, miután a szalmán aludtak, 12 szálat dugtak belőle a tető alá a koboldoknak. Az észtek sört öntenek a szalmára, és kolbásszal, kenyérrel a sarokba teszik, a ház őrzőszellemei számára. Egyes szerzők a szokást az antik áldozatok olyan formájára vezetik vissza, amikor az áldozati ételeket fűre rakva ajánlották fel.

74 A halottakat elképzelték állatalakban is: a farkas Európában ősi halotti állatnak számít. Szokás volt farkast meghívni karácsonyeste vendégnek, ahogy az már a 15. századi prédikációk dorgálásaiból kiderül.

76 Áldozat az elemekben megjelenő démonoknak, halottaknak. A tűznek az európai hiedelmekhez hasonlóan nálunk is közvetítő szerepe van a földi világ, és a túlvilág, a halottak között. Általános, hogy amit a halottnak szánnak, azt a tűzbe dobják. Gyakori elképzelés az is, hogy a lelkek, démonok a széllel szállnak, a szélben jelennek meg. Ezek a hiedelmek magyarázzák azokat a karácsonyi szokásokat, amikor a halottaknak szánt áldozatokat tűzbe vetik, szélbe szórják. Ismert a ruhaszárítás tilalma Luca-napkor, a teregetés a ruha tulajdonosának halálát, vagy a jószág elhullását okozná. (PL: A száradó ruha az állatok bőrére hasonlít, ezért elhullanak az állatok. Alsópáhok, Veszprém).

76 A német nyelvterületen a karácsonyi tizenkettedben nem volt szabad ruhát, bőrt felakasztani, mert az a halottaké, démonoké lett, és így az ember és állat halálát okozta.

77