Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Néprajz - Mód László: Báránylesen Hosszúhetényben

Mód László: Báránylesen Hosszúhetényben 223 véti ünnepeket a hosszúhetényi rokonoknál töltő férfiak és gyerekek is csatlakoznak hozzájuk. Adatközlőim egyöntetű véleménye, hogy nők illetve lányok nem vehetnek részt a Zengőre induló csapatban. „Nők nem vótak soha. Nem vot tiltva. Nem mentek. Ez vót a szokás. " Gáspár János „Férfiak mennek föl. Néha följön egy lány kíváncsiságból, de csak mostanában. Előtte nem volt." Gajdócsi László Az aktív résztvevők három csoportra tagolhatok. A legtöbben a 40-50 éves korosztályhoz tartoznak. A 60 év felettiek már nem nagyon vállalkoznak a nehéz útra, ezért ők nincsenek sokan. A 10-20 év közötti fiúk alkotják a másik népesebb korosztályt. 1996-ban és 1998-ban 1, 1997-ben 3 nő is felment a Zengőre. Miklós Vilmos 1981 óta minden alkalommal számbaveszi a résztvevőket. Listája a következőképpen néz ki: 1981:6, 1982:14, 1983:16, 1984:17, 1985:24, 1986:38, 1987: 46, 1988: 51, 1989:54, 1990:57, 1991:47, 1992:55, 1993:47, 1994:39, 1995:43, 1996:42, 1997:43, 1998:47, 1999:52, 2000:63, 2001:68, 2002:72. A számsort áttekintve azt láthatjuk, hogy az 1980-as évek végéig egyre többen vettek részt a szokásban. 1993 és 1998 között némi visszaesés tapasztalható, ami talán az érdeklődés csökkenésével magyarázható. Úgy tűnik, hogy az ezredfordulón az aktív résztvevők száma ismét növekedni kezdett. Adatközlőim többsége kíváncsiságból kezdett feljárni a Zengőre. Egyik barátjuk, ismerősük számolt be a szokásról, ami felkeltette érdeklődésüket, elhatározták, hogy saját maguk is meggyőződnek az eseményekről. „Mikó huszonegy éve letelepedtünk Heténybe Kuncz Jani vett rá, hogy gyüjjek ide föl. Akkó még a Kis Pista bácsi is gyütt. Akkó valami öten-hatan voltunk, Baka Pista bácsi is. Én azokkal kezdtem gyünni. Nem akarsz a Zengőre gyünni? - kérdezték. Mit akarsz ott? Hát imádkozunk először a tűznél, meg hozunk egy kis kaját, mondták. És azúta minden évben jövök." Späth Péter Vannak olyanok, akik családi hagyományt követnek. Gyermekkorukban apjuk, nagyapjuk vitte fel először őket. „Nyolcéves koromban voltam először. Mert monta a papám, hogy megyünk fel hajnalban és én mán megszoktam, hogy korán kell kelni, mert megyünk vadászni. " Müller Gergő A szokásmagyarázó szövegek elemzésénél már szóba kerültek azok az aktív résztvevők, akik hálaadásból kezdtek feljárni a Bocz-kereszthez. Akad olyan, aki hagyománytiszteletből vesz részt a szokásban. „Észt az öregek valahogy kitalálták, hát akkor miért ne tartsuk meg ezt. Mert ez egy jó szokás vót, most is az. En a régi öregektől tanultam. Semmi ojan különleges, mi tudom én vallási okból vagy hogy felmenjek pálinkát inni." Gajdócsi László „Eleinte én is úgy voltam, van egy hagyományos múltja és akkor folytassuk. Nagyon szép szokásnak tartom." Gáspár Ferenc Az 1940-es években az egyház is bekapcsolódott a szokásba, egy helyi káplán megpróbálta átformálni az alkalmat. „A levente időszakban volt itt egy káplán, aki ezt ő úgy vitte tovább, hogy délután ott fönt gyóntatott és áldoztatott. " Gajdócsi László "Szűcs Feri bácsi járt fel ide. Aki akart, meggyónhatott nála." Miklós Vilmos Az aktív résztvevők családjaihoz tartozó asszonyok, lányok tekinthetők a szokás passzív résztvevőinek. Ok nem vesznek részt aktívan a szokásesemény megvalósításában, a férfiaktól, fiúktól egy-egy csokor virágot kapnak. A kívülállók csoportjához sorolhatjuk a falu lakosságának döntő többségét. Közülük jónéhány

an a korai időpont miatt tartózkodnak a részvételtől. Szokásszimbólumok 1. Tűz Aki húsvét hajnalban elsőként ér föl a tetőre, annak a feladata a tűzgyújtás.

15

1996 óta Gajdócsi László látja el ezt a hálátlan szerepkört. A Zengőn gyakran viharos erejű szél fúj, ami igencsak megnehezíti a tűzcsiholást. Előfordul, hogy pálinkával is meglocsolják a tüzet, amitől könnyebben lángol a fa. Útközben mindenki gyűjt néhány gallyat, amivel később a tüzet táplálják. A tüzet nem szokták eloltani, hagyják leégni, elparazsasodni. 2. Kereszt A rítus központi szimbóluma, amelyhez számtalan gesztus, térhasználati forma kapcsolódik.

16 A kereszt a Zengő gerincén, a csúcstól 6-700 méter távolságra helyezkedik el. Püspökszentlászló és Hosszúhetény határán található, arccal a szentlászlói völgy felé fordulva. Szerkezetileg két részre tagolható: egy homokkő talapzatra és az ezen álló ezüstszürke, öntöttvas feszületre, amelyet a falubeliek másodkeresztnek neveztek. Az eredeti kereszt az évtizedek során szétmállott. Darabjai, egy fej nélküli szobortöredék és a keresztszár egy része, a talapzat előtt láthatók. Bocz Árpád szerint apja állítatta a másodkeresztet, miután tönkrement az előző. „Az én gyerekkoromba egy homokkő kereszt vót és az szétázott. Ezt a vaskorpuszt az apám rakatta rá. Nem ez vót az eredeti." A talapzat szürke színű. A völgy felé néző oldalán feirat olvasható. A magyar nyelvű szöveg még kibetűzhető, a német már megfejthetetlen. „Megváltónk Imádásra alapitatott (német szöveg) 1875 Bocz János és neje allapítványi keresztje " A keresztet a püspökszentlászlói história domus szerint gróf Eszterházy püspök állítatta 1797-ben. „A hegytetőn áll az Üdvözítő Jézus Szent Keresztje mellyet hason-