Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Történettudomány - Szajcsán Éva: A magyar-jugoszláv viszony és a mohácsi sokacok helyzetének alakulása (1945–1950)

178 A Janus Pannonius Múzeum évkönyve 46-47 (2001-2002) pontból az önmagát közös eredete, nyelve, szokásai és táncai mentén megkülönböztető premodern tudatú mohácsi sokacság már nem volt kellőképpen fogékony. Az önmagukról alkotott kép és civil törekvéseik nem egyeztek a velük szemben állított politikai elvárásokkal. Ebből eredően nem pozitívan, inkább gyanakvással és közönnyel fogadták a délszláv nemzetiségi politika fejleményeit. Politikailag nem tudtak azonosulni sem Belgráddal, sem Budapesttel, továbbá nem érezték sajátjuknak az Antifasiszta Frontot sem. E kettős „nyomásgyakorlásnak" saját civil szervezeteik és törekvéseik estek áldozatul. Bár Jugoszlávia a szovjetjugoszláv szakítás után „kiesik a körből", 1948 után a kisebbségi létben csak szigorú állami kontroll alatt lévő átpolitizált szervezetek ereszthettek gyökeret és élhettek tovább. Ugyanakkor a városban volt példa az ettől eltérő magatartásra is. A mohácsi sokacok közül néhányan felismerték a kezdeményezés, a nemzetiségi jogokért folytatott küzdelem szükségességét. Ehhez nyújtott intézményes kereteket az Antifasiszta Front (majd utódszervezete, a Délszláv Szövetség), melynek működése ellentmondásai ellenére is, eredményesnek mondható. Vitathatatlan érdemeket szereztek többek között a nemzetiségi oktatás és a sajtó alapjainak megteremtésében. 1 Fehér István: Az utolsó percben. Magyarország nemzetiségei 1945-1990. Kossuth Könyvkiadó, 1993. 71. * A sokacság a horvát nemzetiséghez tartozó népcsoport. Magyarországon főleg Baranya megyében, valamint a horvátországi Baranya határ menti falvaiban élnek. " Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia. Aula, 1999. 124. "* Kominform - magyarul Tájékoztató Iroda " Auty, Phyllis: Yugoslavia's International Relations. In: Contemporary Yugoslavia. Edited by Wayne S. Wuchinich. University of California Press, Berkeley and Los Angeles 1969. 165. " Föglein Gizella: Magyar-jugoszláv népcsereegyezmény - tervezet - 1946. in: Nemzetiség vagy kisebbség? A magyarországi horvátok, németek, románok, szerbek, szlovákok és szlovének státusáról 1945-1993. Forrásközlések, tanulmányok, cikkek. Ister, 2000. 37. * A. Sajti Enikő: Impériumváltás, magyarellenes megtorlások, kitelepítések és a konszolidáció feltételeinek kialakulása a Délvidéken 1944-1947. Századok, 2002. 5. sz. 1078. 8 A. SAJTI Enikő: i. m. 1072. 9 TÓTH Ágnes: A magyarországi délszlávok helyzete és törekvései 1945-1948 (Dokumentumok), in: Bács-Kiskun megye múltjából. XIII. 1993. Igyekeztünk rámutatni arra is, hogy a mohácsi sokacoknak már csak egy töredéke kívánt élni az anyanyelvi oktatás kínálta lehetőségekkel. Úgy véljük, hogy ez azt jelenti, már nem tartották nemzetiségi azonosságuk fontos részének a nyelvet. Még a nyelvi asszimilációnál is mélyebb asszimilációs tendenciákat erősített fel a magyar-jugoszláv viszony elmérgesedése, és az ennek kapcsán jelentkező hátrányos megkülönböztetés, mely a sokacok nemzetiségileg aktivizálható részét is passzivitásba kényszerítette. Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném megköszönni Dr. A. Sajti Enikőnek a folyamatos szakmai támogatást. Ugyancsak köszönetem fejezem ki a Magyar Országos Levéltár és a Baranya Megyei Levéltár munkatársainak, akik levéltári kutatásaimban nagyon sokat segítettek és segítenek. Végül, de nem utolsó sorban Kunovszki János bácsinak és azoknak az öregeknek, akik a gyűjtések során megosztották velem emlékeiket, valamint Pozsárkó Csabának az angol fordításért. iU MOL. A Miniszterelnökség Kisebbségi Osztályának Iratai. XrX-Á-l-n-„Z"79/1945 " Ljubomir S. Lastic: íz nase proslosti II. Poduzece za izdavanje udzbenika, Budimpesta 1980. 23. 12 Fehér István: i. m. 71. -^ A bunyevácok szintén a horvát nemzetiséghez tartozó népcsoport. Főleg Baja környékén és a Vajdaságban élnek nagyobb számban. •" Ljubomir S. Lastic: i. m. 26. 15 U о. 35. l" A szerb-horvát nyelv valójában a szerb és a horvát nyelv mesterséges közelítése révén kialakított nyelv volt, írott formájában elsősorban latin betűket használtak. 1991-ig ez volt a hivatalosan elfogadott délszláv nemzetiségi nyelv. l ' A Növi Svet című, Pécsett kiadott hetilapból csak 2 szám jelent meg 1946. áprilisában. A Nase Novine 1946. október 20-án jelent meg először. 1° Ljubomir S. Lastic: i. m. 36-40. 1" Kovácsné Kaszapovics Katalin: A mohácsi Sokac Olvasókör története. 1905-1947. Pécs é.n. 30. 20 U о. 69-70. 2

1 Kovácsné Kaszapovics Katalin: i. m. 55. 22 Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1938-1944. Szerk.: Füzes Miklós. Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 5. Pécs 2000. 284-285. Jegyzetek