Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Történettudomány - Surján Miklós: Bibliával a gettóba. Egy elfelejtett pécsi tanárnő, Lénárt Franciska élete

Surján Miklós: Bibliával a gettóba -Egy elfelejtett pécsi tanárnő, Lénárt Franciska élete 155 kedett, gyermekei az iskolai évkönyvek tanúsága szerint katolikusok voltak. Nagyon későn nősült, talán negyvenes éveinek a vége felé. Idősebbik gyermeke Renáta (az iskolai évkönyv Ruth-ként is említi) a Kereskedelmi Leányközépiskola növendéke, 1943/44-ben harmadikos. (18) A kisebbik, Mihály 1943/44-ben a Pius Gimnázium I. A. osztályos tanulója. (Az évkönyv szerint keresztneve Miksa.) (19) A holocaustot sajnos egyikük sem élte túl, nevük a Könnyek könyvében olvasható. (50) Az idősödő, a negyvenes években már nyugdíjas bányatisztviselő különös ember volt, Achátz szerint a legkülönösebbek egyike, akit valaha ismert. Nappal aludt, éjszaka az erdőt járta. Kirándulásaiból gyakran egy kosár földdel, benne valamilyen erdei virággal tért haza, ami gyűjteményéből még hiányzott. Mátyás Flórián utcai egyemeletes házának (feltehetően a mai Hunyadi u. 46.) a Péter utcáig felnyúló meredek kertje tele volt a Mecsekre jellemző botanikai különlegességekkel. Könyvtárából még a legközelebbi barátainak sem adott soha semmit se kölcsön. (16) Lénárt Franciska tanítványai között is volt egy kislány, akit különösen kedvelt: a József utcában lakó Reichmann Zsuzsa. Gyakran beszélgetett vele, elhívta magához, könyveket ajánlott olvasásra. О is a holocaust áldozata lett.(20) Utoljára maradt az időben első pécsi barátnő. Neki egy külön fejezetet kell szentelnünk. Dr. Rosenspitz Berta Lenkei Lajos, a Pécsi Napló főszerkesztője „40 év Pécs életéből" című, 1922-ben megjelent könyvében így említi: ,Дг orvostudományok Pécsett való állandó fejlődésének beszédes bizonyítéka, hogy egyik első vidéki város volt Pécs, ahol rövid időközben két női orvos mert letelepedni: Rosenspitz Berta dr. és Greiner Gizella dr., akik számottevő klientúrára tettek szert és lelkiismeretesség és hozzáértés szempontjából minden összehasonlítást elbírnak."(21) László Károly pedig, a Svájcban élő pszichiáter és műgyűjtő így villantja fel alakját: ,Дг egyik házból olykor-olykor kísérteties jelenség tűnt elő, egy idősebb apáca, lengő fátyollal és lázasan fénylő szemekkel, mintha éppen látomása volna: dr. Rosenspitz Berta zsidó gyermekorvosnő volt ez a tünemény, akinek saját elmondása szerint egy nap maga Krisztus jelent meg, személyesen. Ezután belépett egy szerzetesrendbe és néhanapján végiglebegett fátylával a pécsi utcákon. Mivel a katolikus egyház védelme alatt állt, nem került Auschwitzba és nem gázosították el. így hát élete során még egy második csoda is megtörtént vele." (22) Kaposvárott született 1880. okt. 22-én (15) egy hétgyermekes tisztviselő család ötödik gyermekeként. Édesapja hívő zsidó volt, gyermekeit is vallásos szellemben nevelte. Kaposvárott érettségizett 1900-ban, majd beiratkozott a budapesti egyetem orvosi fakultására - két évvel azt követően, hogy az a nők számára is megnyitotta kapuit. Tanulmányainak végeztével 1905-ben Pécsre költözött, s a Pécs Városi Közkórház orvosaként kezdte meg pályáját. 1909-ben а В belgyógyászati osztály másodorvosa volt. (23) Még harmadéves korában ismerte meg jövendő férjét, Pogány (Peller) Gyulát, az 1880. aug. 20-án Lembergben született későbbi vasúti mérnököt, de csak 1910-ben házasodtak össze, amikor Pogánynak is sikerült állást kapnia Pécsett. Minthogy férje nem volt hívő, csak polgári házasságot kötöttek. A Rét u. 4. sz. alatti szolgálati lakásból (24) új lakásba költöztek, a Rákóczi u. 38. sz. alá, valahol a mai Megyei Bíróság épületének a helyén. (25). Nagy ház lehetett, mert a házaspáron kívül ott laktak a doktornő nővérei is, egy lakrészt pedig albérletbe is kiadtak. Ma már kideríthetetlen, hogy mikor, mi módon ismerkedtek össze Lénárt Fanciskával, tény azonban, hogy 1920 tavaszán a fiatal tanárnő már nála lakott (15:57), s Rosenspitz Berta önéletrajza szerint ott is maradt mindaddig, amíg megözvegyült édesanyja Pécsre nem költözött. Az utóbbi közlés valószínűleg nem felel meg a valóságnak, Lénárt Franciska előbb költözhetett el. 1930-ban ugyanis már a Fiume u. 22. sz. házban (26), 1935-ben a Heim Pál utca l-ben (5), 1941-ben a Papnövelde u. 8-ban (10-ben?) lakott (27). Achátz Imre úgy emlékszik, hogy csak a Papnövelde utcai lakásban élt együtt Lénárt Fanciska az édesanyjával. Ezt látszik megerősíteni a személyi lap egyik bejegyzése is: A 19.663/1937. sz. határozat alapján 1937. máj. l-jétől 50%-os, azaz havi 6.- P családi pótlékot kapott édesanyja után, aki tehát feltehetően abban az évben jött Pécsre. Az orvosnő férjével igen jó házasságban élt. Gyermekük sajnos nem lehetett. „Férjem nagy intelligenciájú, természettől fogva nemes lelkű, az igazságot öntudatlanul szomjazó ember volt, aki titokban igen sok jót tett. Olaszországba a művészetek iránti rajongó szeretete vitte majdnem évről-évre. Rendesen egyedül ment, mert engem nagyon kifárasztott az út" - írja önéletrajzában (15:34) majd elbeszéli, hogy 1918 vagy 1919. évi utazása során férje egy zarándokcsoporthoz csatlakozva bejutott a pápai audienciára. A pápa személye igen nagy hatással volt rá, a találkozás lelke mélyéig megrázta. (Bár az önéletrajz X. Piust említi, ha az évszám helyes, akkor csakis XV Benedekről lehet szó, 1914 után már ő ült a pápai trónon. De sokkal valószínűbb, hogy rosszul emlékszik az évszámra, s férje még X. Pius pápasága idején járt Rómában. Hiszen aligha hihető, hogy a háború alatt, netán az olasz hadüzenetet követően nyílott volna lehetősége a római útra.) Másnap ugyanezzel a csoporttal részt vett a Szentatya miséjén. Ott történt, hogy - talán vélt illendőségből, talán tiszteletből - ő, a zsidó, addig nem hívő ember megáldozott. Ettől a naptól kezdve Pogány Gyula más ember lett. A vidám, mindig jó kedélyű emberből csendes, befelé forduló személyiség, akinek egyetlen vágya volt: megkeresztelkedni. Nem sokkal ezután Pogány súlyosan megbetegedett. Bal veséjén hatalmas rosszindulatú daganat keletkezett, amit azonban csak későn fedeztek fel. A szerb megszállás és a demarkációs vonal okozta közlekedési