Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Történettudomány - Surján Miklós: Bibliával a gettóba. Egy elfelejtett pécsi tanárnő, Lénárt Franciska élete

Surján Miklós: Bibliával a gettóba Egy elfelejtett pécsi tanárnő, Lénárt Franciska élete 153 Tanulmányait 1917-ben fejezi be, középiskolai tanári oklevelét 1918.máj.14-én állítja ki az Országos Középiskolai Tanári Bizottság az 5270-es számon, kereskedelmi iskolai tanári oklevelét pedig a 92. számon. (5) Az egyetem végeztével állást kellett keresnie. Feltételezem, hogy elhelyezkedési gondjai nem lehettek. A háború a negyedik évében járt már, a fiatalabb férfi tanárok mindenütt bevonultak, állást talált volna Budapesten is. Elképzelhető, hogy családi okok húzódtak a háttérben, ami miatt önállósodni szeretett volna. Vagy talán a véletlenen múlt, s egy kirándulás alkalmával fogta meg őt a város hangulata, s akkor határozta el, hogy idejön? Utolsó levelének alábbi néhány sora mindenesetre erre utal: „És felnézek a Mecsekre is... Tiszta vonala rárajzolódik az égre, és azt a képet nyújtja, amelynek szépsége 27 év előtt megejtette lelkemet úgy, hogy ide jöttem". (6/4) A tanárnő Az évkönyvek első adata Lénárd Franciskáról 1918ban: „A női iskolánál üresedésben lévő mennyiségtankereskedelmi számtan tanszékre az iskola igazgató-bizottsága megválasztotta helyettes tanárnői minőségben Lénárt Franciska okleveles középiskolai és felső kereskedelmi iskolai tanárnőt" (7) Oklevelének megszerzését követően, 1918. szept. l-jével kinevezik rendes tanárnak.(5) Az ifjú tanárnőnek volt munkája bőven. Fenti tárgyain kívül természettant is tanít, osztályfőnök, az ifjúsági segélyző egyesület vezetője.(7) Az egyébként a későbbiekre is jellemző, hogy szaktárgyai mellett minden mást is készséggel elvállal. Az iskolában töltött 24 év során tanított még gyorsírást, természettant, vitaírást, könyvvitelt, kereskedelmi levelezést, olasz és német nyelvet, sőt még kémiát is.(8) Szenvedélyesen szerethette hivatását. Önkéntelenül is eszembe jut amit levelében, a Bay Ferencnek küldött fénykép kapcsán ír: „Lényegemet adom benne, hiszen tanár voltam, vagyok és maradok is" (6/1) A többi tanárnál nagyobb mértékben veszi ki részét az iskola életében. Tanulmányi kirándulásokat vezet Budapestre (1925, 1931,1934), Máriagyűdre (1928), Mariazellbe és Bécsbe (1929), előadásokat tart (így pl. az 1927. mára 15-i ünnepségen Emlékezés Vasvári Pálról címmel), vezeti a segélyező egyesületen kívül az 1939-ben induló Diákkaptárt, 1936-ban megalakítja az iskolai önképzőkör olasz szakosztályát, vezeti az üzemi gyakorlatokat.(8) Az iskolai évkönyvek rendszeresen közlik cikkeit: Emlékezés Vasvári Pálra (1927), A mai Ausztria (1932), A Kereskedelmi Iskolát Végzettek Szövetségéről (1934), Formális képzés a női felső kereskedelmi iskolában (1936), Szociális nevelés a női felső kereskedelmi iskolában (1938), Beszámoló az üzemi gyakorlatokról (1941). (8) Társadalmi tevékenysége igen széles körű. Pécsre érkezésétől, 1917-től tagja a Mecsek Egyesületnek (9), titkára az 1929-ben megalakuló Pécsi Női Felső Kereskedelmi Iskolát Végzettek Szövetségének (8), első titkára a Corvin Mátyás Egyesület 1927. febr. 26-án megalakult pécsi szakosztályának (10-12), választmányi tagja a Kereskedelmi Oktatásügyi Nemzetközi Egyesület magyar csoportjának, tagja a Kereskedelmi Iskolai Tanárok Egyesületének, a Pázmány Péter Tudomány Egyetemet végzettek Szövetségének, a Magyar Könyvbarátok Egyesületének, a MANSZ (Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége) pécsi tanügyi szakosztályának, a Légoltalmi Ligának, valamint a Pécsi Pedagógusok Körének.(8) Számottevő közművelődési tevékenysége is. Oktat a Szabad Líceumban (1926), előadásokat tart a Nemzeti Szabad Tanítás keretében Romain Rollandról (1926), Grazia Deleddáról (1929), a Dante Alighieri Társaságban Perugiáról (1936) (8), olasz vonatkozású tanulmányát közli a Dunántúl 1937. évi évkönyve (13), s talán másutt is fellehetők írásai. Várkonyi Nándor, a neves pécsi irodalomtörténész szerint műfordítóként, továbbá útleírások szerzőjeként is ismert volt (elsősorban a helyi lapokban jelentek meg írásai). Részt vesz munkatársként a Révai kiadásában és dr. Schack Béla szerkesztésében megjelenő Ipari, kereskedelmi és pénzügyi lexikon munkálataiban, mint az olasz vonatkozású szócikkek szerzője (14). 1927 októberétől éveken át tanít olaszt a Corvin Mátyás Egyesületben, minden díjazás nélkül. (12) Nyelvtudása, külföldi kapcsolatai Személyi nyilvántartó lapjának bejegyzése szerint (5) tökéletesen beszél és ír németül és olaszul, elég jól beszél franciául és angolul. A középiskolában ógörögöt is tanult. (Emellett nyilván tudott valamelyest latinul is, egyébként nem használta volna az Officiumot, az akkor még latin nyelvű imakönyvet.) Ugyanebből tudhatjuk meg, hogy 1927-ben állami ösztöndíjjal tanult Perugiában az Universita per Stranieri-n, amelynek éveken át volt magyarországi levelezője (8) s ahol olasz nyelv- és irodalomból tanári oklevelet nyert (11), hogy 1929 nyarán a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara ösztöndíjával, Pécs sz. kir. város kiküldetésében részt vesz Hollandiában a XI. Nemzetközi Kereskedelmi Oktatásügyi Kongresszuson. Az 1932/1933. évi évkönyv szerint 1932 júniusában londoni tanulmányúton vett részt a Nemzetközi Kereskedelmi Oktatásügyi Egyesület angol csoportjának meghívására. (Ez utóbbiból következtethetünk arra, hogy a hollandiai kongresszuson feltehetően jó kapcsolatokat tudott létesíteni külföldi kollégákkal, szervezetekkel.) Sajnálatos, hogy erről semmi továbbit sem sikerült találni. Magánemberként is több ízben járt külföldön. Achátz Imre több olaszországi utazásáról tud. 1936-ban Achátzékkal Abbáziában volt (16), a negyvenes évek elején diákokkal Rómában (4). Utolsó leveléből kitűnő-