Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Történettudomány - T. Mérey Klára: Pécs gyáriparának legfontosabb adatai egy 1942-ben készült felmérés tükrében

T. Mérey Klára: Pécs gyáriparának legfontosabb adatai egy 1942-ben készült felmérés tükrében 135 a gyárban. Ez a létszám meghaladta az az évi átlagos dolgozói létszámot (36 fő), de elmaradt a legnagyobb munkás létszám (43 fő) mögött. Normális üzemmenetben az alkalmazott munkások száma 10 férfi és 60 nő volt, így aztán az üzem 1942. évi kihasználtságának foka mindössze 60%-os volt! A gyár 1942-ben 310 napon keresztül üzemelt, munkásai napi 8 órát dolgoztak. Az azévben kifizetett munkabérek összege 32.611 P volt. A belföld számára termeltek. Nyolc villanymotor - 9,4 lóerő összteljesítménnyel - segítette elő a munkát, az áramot vásárolták. Az 1942-ben megtermelt áruk értéke 160.336 P volt. A fűtőanyagra és egyebekre kifizetett összeg 18.878 P volt, s az ipari többlet 141.458 P volt. Ez a gyár a város iparában alacsony részesedéssel szerepelt. Az álló- és a forgótőke a város gyáriparában használt összes tőkének alig 0,1%-át alkotta 1942-ben A gépi teljesítmény annyira alacsony volt, hogy e vonatkozásban értékelhetetlen. A város gyári munkásainak 0,9%-a volt ennek a gyárnak dolgozója, s a megtermelt áruk értéke illetve az ipari többlet a város gyáraiban megtermelt értéknek 0,2-0,3%-a volt. A következő iparágban, az élelmiszeriparban Baranya megye területén 56 gyárat jegyeztek fel, s ezek közül 17 volt Pécsett. Az iparágon belül 11 ipari alágazatba, illetve alcsoportba oszlottak meg ezek a gyárak vagy gyárszerűen dolgozó üzemek. Az első ipari alcsoport a malom. 35 gyári jelleggel dolgozó malom közül 3 volt Pécsett. Az első az „Anna malom és Sütöde" néven 1878-ban létesült és 1917-től volt a jelenlegi tulajdonos birtokában. 1941-től egy nem zsidó tulajdonú társas cég bérleménye volt. Magas tőkével és jó gépi felszereltséggel dolgozott. 1942-ben a befektetett állótőke összege 250 ezer P volt, a forgótőke 144 ezer P Két gyárvezető állt az élén, akik 1942-ben 44.400 P-t kaptak. Három férfi tisztviselő dolgozott ebben a malomban, ahol októberben 2 férfi művezető, 5 szakmunkás, 3 betanított munkás (közülük 1 nő), 4 napszámos (közülük 3 nő) alkotta a munkásállományt. Összesített számuk (12 fő) lényegesen alacsonyabb volt az átlagnál (16 fő) és az abban az évben itt dolgozó legnagyobb létszámnál (31 fő). A normális üzemmenetben 65 férfi és 2 nő dolgozott ebben az üzemben, így 1942-ben csak 30% volt az üzem kihasználtságának foka. A munkások napi 8 órát dolgoztak, bérük 1942-ben öszszesen 21.358 P volt, kevesebb, mint a fele a két gyárvezető fizetésének. Az üzem 298 napon keresztül dolgozott, üzemszüneti napot nem jeleztek. Egy 250 lóerős kondenzációs gőzgép és két, 5 lóerős villanymotor segítette elő a munkások munkáját. Áramot termelt és vásárolt is. Belföldre termelt. Az 1942-ben megtermelt áruk értéke 950.775 P ,a fűtőanyag és egyéb célokra kifizetett összeg 793.299 P , s az ipari többlet 157.476 P volt. A másik pécsi malmot is részvénytársaság üzemeltette. A cég neve Dunántúli Malomipar Rt. 1922-ben alapították, s 1941 óta volt a jelenlegi tulajdonosok birtokában. A cég részvénytársaság volt és nem számított zsidó tulajdonnak. Magas tőkével dolgozott. A befektetett állótőke összege 1942-ben 158 ezer pengő volt, a forgótőkéje 150 ezer P Egy gyárvezetőt tüntettek fel (férfit), akinek azévi fizetése 4.186 P volt. Három tisztviselő dolgozott az üzemben (közülük 2 nő), s októberben 13 férfimunkás alkotta a munkásállományt, (1 művezető és 12 szakmunkás), amely megegyezett az átlagos munkás számmal. Az azévi legmagasabb munkásszám 17 fő volt. A kifizetett évi bér összegét 27.697 P-nek jegyezték fel. Normális üzemmenetben 12 férfimunkást jegyeztek, s ezen alacsony szám ellenére is az üzem kihasználtságának fokát 50%-osnak jelezték. A malom 1942-ben 242 napon üzemelt, 49 napig anyaghiány miatt, 7 napon át pedig egyéb okok miatt állt benne a munka. A munkaidő naponta 8 óra volt. - A gépi felszereltsége egy 75 lóerős erőgép és két, 12 lóerős villanymotor volt Az áramot termelte és vásárolta is. Belföldre termelt és egy gőzkazán is volt benne. Az 1942-ben megtermelt áruk árát, vagyis a „termelési értéket" 1.120.636 P-nek jegyezték fel. A fűtőanyag és egyéb célokra kifizetett összeg 993.777 P, az ipari többlet pedig 126.859 P volt. A harmadik pécsi malom „Ifjú Türr Mihály henger műgőzmalma" volt, egyéni és nem zsidó érdekeltségű cég. 1854-ben alapították és 1870 óta volt a jelenlegi tulajdonosának birtokában. A befektetett állótőke összege 1942-ben 352 ezer P, a forgótőke 433 ezer P volt. Egy férfi gyárvezető állott az élén, akinek ez évi fizetése 7.610 P volt. 3 tisztviselő és 19 férfimunkás dolgozott ott októberben (14 szakmunkás, 2-2 betanított munkás és napszámos, 1 fiútanonc). Ez a létszám megfelelt az átlagnak, de elmaradt a legnagyobb munkásszám (28 fő) mögött. Normális üzemmenetben 35 férfi dolgozott ebben a malomban, úgy hogy az üzem 1942. évi kihasználtságának fokát 28 %osnak jegyezték fel a táblázatban. Ez évben munkabérként 36 602 pengőt és további 568 P értékű természetben kiadott bért fizettek ki a munkásoknak. A munkaidő napi 8 óra volt. A malom 220 napot üzemelt 1942-ben, 67 napot anyaghiány miatt állt, 7 napi munkaszünet okaként az „idénymunkát" jelölték meg és további 11 napon „egyéb okok" szerepelnek a munkaszünet indokaként. Gépi felszereltsége jó, egy 150 lóerős erőgép dolgozott benne, villanymotor nem volt. A megjegyzések között szerepelt, hogy 2 gőzkazánja is van. Áramot termelt és vásárolt. Belföldre termelt. Az 1942-ben a megtermelt áruk értéke 1.125.733 P volt. A fűtés és egyéb célokra kifizetett összeg 1.026.191 P, az ipari haszon: 99.542 P volt. Ha végignézzük a megye területén ekkor dolgozó malmok adatait, akkor meg kell állapítanunk, hogy a pécsi malmok termelési értékét csak két malom érte el,