Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)
Történettudomány - T. Mérey Klára: Pécs gyáriparának legfontosabb adatai egy 1942-ben készült felmérés tükrében
134 A Janus Pannonius Múzeum évkönyve 46-47 (2001-2002) erőgép és tizenöt, 44,6 lóerős villamosmotor- park alkotta. Az áramot termelte és vásárolta is. A gyár termelési értéke 1942-ben 3.086.549 P volt. Fűtőanyag és egyéb címen kifizetett összeg 1.383.084 P volt, s így az ipari többlet: 1.703.465 pengő volt 1942ben, vagyis a Hamerli kesztyűgyárat - minden adata a nagyipari vállalat kategóriájába tartozónak mutatja. A másik két pécsi kesztyűgyár lényegesen kisebb volt, de nem kevésbé eredményesen dolgozott. A Spineth F. és fia pécsi cég 1926-ban alapult s az óta volt a jelzett tulajdonosok kezén. Társas cég, nem zsidó tulajdonú. A befektetett állótőke összege 1942-ben 17 ezer P volt, a forgótőke 61 ezer P Két gyárvezetőt jelöltek, akiknek évi fizetése 5.213 P volt. Az októberi munkásállomány 47 fő volt (7 férfi szakmunkás, 27 betanított munkás - közülük 20 nő, - 8 nő ifjúmunkás és 5 fiú tanonc). Ez a létszám több volt, mint az átlag (41 fő), de elmaradt a legnagyobb évi munkáslétszám (51 fő) mögött. Normális üzemmenetben viszont 30 férfi és 40 nő dolgozott ebben a gyárban, így az 1942. évben az üzemkihasználtság foka 85%-os volt! A munkásoknak ebben az évben 50.244 P bért fizettek ki. 1942-ben 299 napon keresztül üzemelt a gyár, nem tüntettek fel üzemszünetet. Nem jelölték a napi munkaidőt sem. Otthon senki sem dolgozott. Az üzemben négy, összesen 13,1 lóerős villanymotor dolgozott, az áramot vásárolták. Csak belföldre termelt. Az azévi termelési érték 381.993 P volt, amelyből fűtőanyag és egyéb címen levontak 210.248 P-t. Az azévi ipari többlet 171.745 P volt. A harmadik kesztyűgyár: „Turul" Kesztyűgyár. Majorlaky és Tsai Kft. néven került feltüntetésre a statisztikai táblázaton. 1919-ben alapították, és attól fogva van a jelenlegi tulajdonos birtokában. Korlátolt felelősségű társaság, nem zsidó tulajdonú. A befektetett állótőke összege 24 ezer P, a forgótőke 116 ezer P A közepes üzemek közé tartozik, csak belföldre termel. Három gyárvezető állt az élen, akik 1942-ben 6.300 P fizetést kaptak. Egy férfi és egy nő tisztviselő végezte az adminisztrációs munkát. Októberben 33 munkás dolgozott ott (5 férfi szakmunkás, 17 betanított munkás - közülük 14 volt nő, - 7 női ifjú munkás, 4 fiú tanonc). Az átlag munkásszámmal ez megegyezik, de a legnagyobb munkásszám ez évben 18 férfi és 21 nő. (39 fő) - Normális üzemmenetben 40 férfi és 60 női munkás dolgozott, tehát az üzem kihasználtságának foka mindössze 50%-os volt 1942-ben. A gyár 1942-ben 297 napon keresztül dolgozott, üzemszüneti napot nem tüntettek fel. A napi munkaidőt nem jelezték. Ez évben a munkásoknak 42.312 P munkabért fizettek ki. Otthon 6 nőt dolgoztattak és csak belföldre termeltek. Az üzemben négy villanymotorral (11,8 lóerős összteljesítmény) dolgoztak, az áramot vették. Ebben a gyárban az 1942-ben megtermelt áruk értéke 235.513 P, a fűtőanyag és egyébre kiadott összeg 94.697 P Az azévi ipari többlet összege 140.816 pengő. A ruházati iparhoz tartozó utolsó pécsi gyár a „bőrcipőkészítés" ipari alcsoportba tartozik. Az üzem neve „Quintus Konrád cipőgyár." 1919-ben alapították, azóta van tulajdonosa kezén. Egyéni, nem zsidó tulajdonú cég. - Az 1942-ben befektetett állótőke összege 64 ezer P, a forgótőke: 144 ezer P Egy gyárvezető állt az élen, aki 12.000 P fizetést kapott 1942-ben. Három tisztviselőnő és egy férfi művezető dolgozott ebben az évben a Quintus-cipőgyárban. Az azévi október havi munkáslétszám 42 fő (29 szakmunkás - közülük 6 nő, - 8 női betanított munkás, 6 tanonc, akik közül 2 nő). Ez a létszám elmarad az 1942. évi átlagos (44 fő) és a legnagyobb (50 fő) munkáslétszám mögött. Normális üzemmenetben 60 férfi és 40 nő állt itt alkalmazásban, ebben az évben tehát az üzem kihasználtságának foka 36% volt. A munkások napi 7,5 órát dolgoztak, s a jelzett évben 62.506 P munkabért fizettek ki nekik. - 1942-ben ez a gyár 299 napon keresztül dolgozott, s 6 napig szünetelt, nyersanyaghiány miatt. A gyárban 12 villanymotor állt alkalmazásban, 20,5 lóerős összteljesítménnyel. A gyár áramot vásárolt és csak belföldre termelt. 1942-ben, az ebben a gyárban megtermelt áruk értéke 367.742 P volt. A fűtésre és egyebekre kifizetett összeg 170.898 P, az ipari többlet 196.844 P A gyár eredményesen dolgozott. A Baranya megyei, ruházati iparhoz tartozó összes gyár legfontosabb mutatói ugyancsak a pécsi üzemek fölényét mutatják. Az ezekben működő tőke 79, illetve 88%-a pécsi üzemekben volt, a termelési érték 1942. évi értékének 91%-át, s az ipari többletnek ugyancsak 91%át Pécs ruházati üzemeiben állították elő. Az alkalmazott munkások évi legnagyobb számának 89%-a, az átlagosan alkalmazott munkások 1942. évi létszámának pedig 93%-a dolgozott Pécs városának üzemeiben. A ruházati iparban alkalmazott gépek lóerőben kifejezett teljesítményének 70%-a Pécs öt gyáripari üzemében működött. A ruházati ipar pécsi gyárai a város összes gyárüzemébe fektetett tőke összegének 0,9, illetve 11,1%-át birtokolták, de a gépek teljesítőképességének mindössze 0,2%-át sorolhatjuk ide. A város gyári munkásainak 10%-át foglalkoztatták ezek a gyárak, s a termelési érték és az ipari többlet 5%-a tartozott ehhez az iparághoz. A következő iparágban: a papíriparban csak egy gyár volt és az is - nevével ellentétben - Pécs központtal működött 1942-ben. A cég neve: Mohácsi Doboz és Papírárugyár, és a „papirosáru-gyártás" ipari alcsoportba tartozott. Alapításának éve 1909, s azóta volt a jelenlegi tulajdonosok birtokában. A cégforma részvénytársaság, nem volt zsidó tulajdonú vállalat. Az alaptőke: 38 ezer P, a forgótőke 30 ezer P volt 1942-ben. A gyárnak egy férfi vezetője volt, aki abban az évben 3.535 P fizetést kapott. Egy férfi tisztviselő is dolgozott a gyárban, amelynek október hónapban 40 dolgozója volt. Ekkor 2 férfi szakmunkás, 2 betanított munkás és 28 napszámos - ez utóbbiak nők voltak - továbbá 8 ifjúmunkás - köztük csak egy volt férfi - dolgozott ebben