Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Történettudomány - T. Mérey Klára: Pécs gyáriparának legfontosabb adatai egy 1942-ben készült felmérés tükrében

130 A Janus Pannonius Múzeum évkönyve 46-47 (2001-2002) ben. Gépekkel jól el volt látva. Egy 120 lóerős erőgép mellett 7 villanymotor dolgozott benne, 149,2 lóerős teljesítménnyel. Az 1942-ben megtermelt összeg 270.255 P volt, az ipari többlet 217.202 P (Fűtőanyagra és egyéb kiadásokra 53.053 P-t vontak le.) A harmadik pécsi, gyárjelleggel működő téglagyár neve „Pécs - Ráczváros - menti gőztéglagyár, Hochstadter és Tsai." Az alapítás éve 1913, s a jelenlegi tulajdonos 1919 óta birtokolja e gyárat. Társas cég, zsidó. A befektetett állótőke 214 ezer P, a forgótőke összege 1942-ben 47 ezer P volt. A téglagyár élén 4 férfi gyárvezető állt. Egy tisztviselő és egy művezető volt még ez évben itt alkalmazásban (férfiak). Október hónapban 56 betanított munkás volt (ebből 43 nő). Az évi legnagyobb munkáslétszám 1942ben 76 munkás volt (ebből 40 nő), s az átlagos létszám ez évben 42 fő volt (közülük 19 nő.) Normális üzemmenetben a munkás létszám 100 fő volt (közülük 40 nő). 1942-ben - ennek alapján - az üzem kihasználtságának fokát 50%-ban állapították meg. A munkaidő napi 8 óra volt, a gyárosok 1942-ben 16.952 P fizetést kaptak. A munkásoknak ebben az évben összesen 50.973 P bért fizettek ki. A téglagyár 1942-ben 283 napon keresztül üzemelt, s 43 napot szünetelt, „egyéb okok" miatt. E gyár gépi ellátottsága jó, egy 70 lóerős erőgép és 2 villanymotor (144 lóerővel) dolgozott benne. 1942-ben a termelés értéke 128.276 P volt, a kifizetések összegét 33 805 P-nek jegyezték fel. Az ipari haszon 94.471 P volt. A negyedik pécsi téglagyár a kisebbek közé tartozott „Pécsi székesegyházi uradalmi téglagyár" 1930-ban jött létre - a feljegyzés szerint, s az óta van a jelenlegi tulajdonos birtokában. Az 1942-ben befektetett állótőke öszszege 15 ezer P volt, míg a forgótőke 29 ezer P volt. Egyházi, és nem zsidó tulajdonú volt. Gyárvezető nem volt, 1 művezető, 11 betanított munkás (közülük 4 nő) és 1 napszámos, tehát összesen 8 férfi és 4 nő dolgozott a téglagyárban 1942 októberében. Ez évben az átlagos munkáslétszám 8 fő - közülük 2 nő, - és a legnagyobb munkásszám 9 férfi és 4 nő. A munkásoknak ebben az évben 10.983 P bért fizettek ki. Normális üzemmenetben 10 férfi és 4 nő dolgozott ebben a téglagyárban, tehát az 1942. évi kihasználtságának foka 90%-os volt. Napi 9 óra volt a munkaidő. 1942-ben 255 napon keresztül üzemelt és 67 napon át „campagne munka" miatt, 7 napon át pedig „egyéb okok" miatt szünetelt a munka. Ebben a téglagyárban nem tüntettek fel gépeket. A termelési érték 25.907 P volt 1942-ben,amelyből levontak a kiadásokra 13.356 P-t, s így ipari haszonként 12.551 P-t tüntettek fel. Az ötödik téglagyár bérlő kezében volt „Lauber Viktorné és Tibor téglagyára " néven került feljegyzésre, amelyet a Pécsi Ház és Telekért Rt. bérelt. A cég 1880ban alapult, 1923-tól volt a jelenlegi tulajdonosok birtokában és 1934-től volt bérbe adva. Jellege társas cég, nem zsidó tulajdon. A befektetett tőke összege 1942-ben 28 ezer P állótőke és 59 ezer P forgótőke volt. - A gyár élén két férfi gyárvezető állt. 1 szakmunkás, 27 férfi és 18 nő betanított munkást jegyeztek fel október hónapban, továbbá 14 férfi ifjúmunkás is dolgozott akkor benne. Az októberi munkáslétszám tehát 42 férfi és 18 nő (60 fő). A téglagyár ez évi átlag munkás létszáma 51, a legnagyobb 72 fő. Normális üzemmenetben, ebben a téglagyárban 55 férfi és 25 nő dolgozott, vagyis az 1942. évi üzem kihasználtságának fokaként 95%-ot jegyeztek fel. A gyár 2 vezetője az év folyamán 11.836 P fizetést, a munkások pedig 73.873 P bért kaptak. A napi munkaidő 9 óra volt. A gyárban 6 villanymotor dolgozott, 71 lóerővel. - 1942ben 335 napon keresztül üzemelt a téglagyár, s 2 napig állt, „egyéb okok" miatt. Az 1942-ben feljegyzett termelési érték 203.814 P volt. Fűtőanyag és egyéb kifizetésekre bejegyzett összeg ez évben 37.467 P az ipari többlet 166.347 P volt. A téglagyárak közül 2 tartozik a nagyobb Baranya megyei téglaüzemek közé. Ennek az ipari főcsoportnak legjelentősebb üzeme azonban a Kőedény,- majolika, és porcelángyártás alcsoportban ugyancsak Pécsett volt található, s ez volt a „Zsolnay-féle kerámia gyárüzem ". A statisztikai lapra ezt a nevet jegyezték fel. Alapításának éveként 1863 szerepel, s 1922 óta van a jelenlegi tulajdonosok birtokában. Jellege szerint társas cég, nem zsidó tulajdonú. A tőkebefektetéseket és más adatokat is tekintve ez az üzem már átlépte a nagyipari üzem ismérvét. 1942-ben a befektetett állótőke összege 2.673 ezer P, a forgótőkéje 1.393 ezer P volt. A statisztikai felvétel évében, 1942-ben két férfi és 1 nő vezető állott a gyár élén. 53 tisztviselő vezette az adminisztrációt (közülük 30 nő). A termelést 6 férfi művezető irányította, október hónapban 121 szakmunkás (férfiak), és 281 betanított munkás (közülük 177 a nő), 334 napszámos (közülük 222 volt a nő), 57 ifjúmunkás (közülük 48 nő), és 19 fiútanonc dolgozott ekkor a gyárban. Az októberi munkás létszám tehát 812 fő volt, az évi átlag 802, a legnagyobb létszám pedig abban az évben 826 fő volt (közülük 456 fő nő.) Ez a gyár ekkor már részben hadiüzemként is dolgozhatott, mert normális üzemmenetben mindössze 800 fő volt a munkáslétszáma (fele nő), és így 1942-ben 100%os volt az üzem kihasználtságának foka. A gyárvezetők 1942-ben 58.800 P fizetést kaptak arra az évre, s a munkásoknak kifizetett évi bér összege: 1.235.932 P volt. Napi 8 óra volt a munkaidő. A munkások között abban az évben 7 férfi és 1 nő külföldi volt. A gyár egész évben, 365 napon keresztül üzemelt. A gépi felszereltsége jó, 137 villanymotor dolgozott 705,2 lóerős teljesítménnyel. Az áramot vásárolták. Az 1942. évi termelési értékként 4.867.479 P-t tüntettek fel. A fűtőanyag és egyebekért kifizetett összeg