Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Történettudomány - T. Mérey Klára: Pécs gyáriparának legfontosabb adatai egy 1942-ben készült felmérés tükrében

T. Mérey Klára: Pécs gyáriparának legfontosabb adatai egy 1942-ben készült felmérés tükrében 127 lis üzemmenetben ebben a gyárban 80 férfi és 40 nő dolgozhatott volna, ezért ennek az üzemnek kihasználtságát 60%-osnak jelölték. 1942-ben 300 napon keresztül dolgozott, napi 9 órás munkaidővel. A gyárvezető évi 7.200 P fizetést kapott, a munkások évi bérét 82.382 P-nek írták. A gyárban egy, 80 lóerős erőgép (generátorgáz) és 13 villanymotor dolgozott, 51,1 lóerő összteljesítő képességgel. Az áramot vásárolták, és belföldre termeltek. Az 1942 évi termelési érték 343.459 P volt, a fűtésre és egyéb kiadásokra kifizetett összeg 172.276 P, míg az ipari többlet 171.183 P volt. Ez a gyár ebben a főcsoportban az egyetlen, amely öszszes mutatójában elérte, illetve átlépte a középipari vállalatokat jellemző mutatók értékét. Ebben az iparágban a város: Pécs és a megye gyáripara azonos volt 1942-ben. Az összes pécsi gyár munkásállományának 2,5%-át találjuk a pécsi vasárugyárakban, míg a befektetett álló és forgótőke közel 0,5%-át tüntették fel ebben a négy, az I. ipari főcsoporthoz tartozó gyárban. A gépek teljesítőképességének 0,4%-a állította elő Pécs összes gyáraiban megtermelt értéknek 0,6%át. Az ipari többlet aránya is 0,6% volt. A következő ipari főcsoport a gépgyártás, amelyben Baranya megye területén 3 gyár adatai szerepelnek a táblázatos anyagban. Közülük 2 volt pécsi, a harmadik Mohácson volt. Ez utóbbi gyár az ipari főcsoporton belül a „Kazán és gépgyártás" alcsoportba tartozott, és itt találjuk az egyik pécsi gyárat is. A Sopiana gépgyár és vasöntöde Rt. alapításának évét 1904-ben jelölték meg (A mohácsi cég 1 évvel korábban alakult). 1918 óta volt a jelenlegi tulajdonosok birtokában, akkor lett részvénytársaság. Nem zsidó tulajdonú cég. Ez már középipari vállalatnak számított. Állótőkéjének összege 1942-ben 245 ezer P volt, forgótőkéje 473 ezer P Gyárvezetőt nem jelöltek, de 6 tisztviselője volt (felük nő). Az októberi munkáslétszám a következőképpen oszlott meg: 2 művezető, 46 szakmunkás (ezek mind férfiak voltak). Dolgozott még az üzemben 10 betanított munkás (közülük 2 nő) és 26 napszámos (5 nő). 2 nő ifjúmunkás mellett 23 tanoncfiú volt még az üzemben. Az októberi munkás létszám tehát 107 fő volt. Ugyanakkor az átlagos létszám 118 fő volt (közülük 10 nő), a legnagyobb létszámot pedig ez évben 121 főnek jelölték (11 nő). Normális üzemmenetben, ebben a gyárban 190 fő dolgozott (20 nő volt közöttük). Az üzem kihasználtsági fokát 1942-ben 60%-osnak jelölték. Ez a gyár 1942-ben 290 napon átdolgozott, 11 nap üzemszünetet jelöltek „egyéb okok" miatt. A munkaidő napi 8,5 óra volt. A munkások évi fizetését - természetbeli juttatás nélkül - 166.024 P-nek jegyezték fel. A gyárban két erőgépet tüntettek fel 75 lóerős összeteljesítő képességgel és 36 villanymotort, amelyek összteljesítő képessége 114,4 lóerő volt. Az üzem termelt és vásárolt is áramot. 1942-ben 492.558 P volt a termelési érték, míg fűtőanyag és egyéb kiadásokra 141.778 P-t tüntettek fel és így az ipari többlet 350. 780 P volt. Ebben az iparágban egyértelműen ez volt a megye egyik legerősebb üzeme. Ugyanebbe az ipari főcsoportba a „Hangszergyártás" alcsoportba tartozott Pécs egyik legpatinásabb üzeme. Az Angster József és fia orgonagyár Rt, amely az 1867. évet adta meg a cégalapítás időpontjaként. Jelenlegi tulajdonosai 1923-tól birtokolják. A cégforma részvénytársaság, nem zsidó tulajdonú cég. Tőkeerős cég volt, a középipari vállalatok közé tartozott. Az állótőke 1942-ben 174 ezer P, a forgótőke 40 ezer P Két gyárvezetőt tüntettek fel, mindketten férfiak voltak. Az októberben dolgozó tisztviselők száma 3 volt (közülük 2 nő) 43 férfi szakmunkás, 8 betanított munkás (közülük 2 nő), 3 napszámos és 6 tanonc (mindannyian férfiak) dolgozott még az év októberében az orgonagyárban. Az összesen 60 munkás, kettővel maradt el az évi átlagtól (61 férfi, 1 nő). A legnagyobb munkáslétszám ez évben 64 fő. A munkaidő napi 10 óra volt. A gyárvezetők évi 17.112 P-t, a munkások 121.618 P-t kaptak. A gyár gépekkel jól felszerelt, egy 25 lóerős erőgép mellett 6 db 9,1 lóerő összteljesítő képességű villanymotort jegyeztek fel. Áramot vásárolt és belföldre termelt. 1942-ben 302 napon át, zavartalanul dolgozott. Mindamellett normális üzemmenetben 85 férfimunkást alkalmazott, úgy hogy az 1942. évi kihasználtsága mindössze 62%-os volt. A termelési érték 349.585 P volt ebben az évben, s az azévi ipari többlet 1227.747 P (Kiadásokra kifizetett összeg 121.838 P volt e felvétel évében.) Ezzel a gépgyártás ipari főcsoport gyárainak tárgyalását lezárhatjuk. Ebben a két pécsi gyárban volt akkor az összes pécsi gyárban levő állótőke 1,1%-a, a forgótőke 2,4%-a. A gépek lóerő teljesítménye alkotta a város gyáraiban dolgozókénak fél %-át, s a munkások legnagyobb és átlagos számának aránya a városban dolgozókénak 4%-a volt. Az 1942-ben előállított termelési érték megközelítette a Pécs gyáraiban megtermelt összeg 1%át, az ipari többlet pedig 1,1% volt. Ugyanakkor azt is meg kell állapítanunk ,hogy Baranya megye területén e két pécsi gyárban találjuk a megye összes, a gépgyártás iparágához tartozó gyáraiban befektetett és működő tőke 89, illetve 98%-át, ezekben dolgozott a megyei gyárak munkásainak 92%-a és ezekben termelődött meg a termelési érték 93%-a, illetve az ipari többlet 93%-a. Az iparág megyei gépparkja teljesítőképességének 88%-át találjuk ekkor ezekben a pécsi gyárakban. A következő ipari főcsoport a villamos energia ipar. Pécsett a közüzemi villamos energia átalakító telep és elosztó-alakulathoz tartozó „gyárüzem" volt csak, amelynek neve Pécs városi villanytelep. Az üzem helyeként Pécset jelölték meg, az alapításának éve pedig 1894. Zárójelbe tették, hogy 1903-tól a mai tulajdonos birtokában van, de a Jelenlegi tulajdonos birtokában" rovatba az 1920 év került. A vállalat városi tulajdon, nem zsidó tulajdonú cég. Ezek a vállalatok óriási tőkebefektetést igényeltek. A pécsi villanytelep állótőkéje 1942-ben 4.069 ezer P, a forgótőke pedig 1.302 ezer P volt.