Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Történettudomány - T. Mérey Klára: Pécs gyáriparának legfontosabb adatai egy 1942-ben készült felmérés tükrében

A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve I 46-47 (2001-2002 1125-148

1 Pécs, 2003 Pécs gyáriparának legfontosabb adatai egy 1942-ben készült felmérés tükrében T. MÉREY KLÁRA Nemrég egy város, Kaposvár iparának történetét tekintettem át a török uralom megszűnésétől a második világháború végéig. E munka során feltűnt nekem az, hogy a statisztikai források közül mennyire kiválik - a feltett kérdések sokszínűségével és az azokra adott válaszokkal - az 1942. évben készült gyáripari táblázatok anyaga. A táblázatok fejrovataiban nemcsak az egyes gyárak legfontosabb gazdasági mutatóit kellett feltüntetni, nemcsak a gyárvezetők, tisztviselők és a munkások számát és megoszlását, javadalmazását kellett közölni, hanem a gyárak jellegét (üzemformáját, tulajdonosának zsidó voltát) is megkérdezték. Ezek a kérdések, illetve az ezek nyomán készült fejrovatok a kort is jellemzik, amelyben megfogalmazták azokat. Ha mindezeket az adatokat - Pécsre vonatkozóan - figyelmesen átnézzük, akkor megrajzolhatjuk a város gyáriparának 1942. évi arculatát, jellegzetességét, erejét és gyengeségét. A forrás Amikor a Dunántúli Tudományos Intézetben az ipar történetének kutatása vált feladatommá, az 1960-as évek végétől gyakran jártam a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárába, majd a kutatások időbeli előrehaladtával, magába a Hivatalba is, hogy Dél-Dunántúl iparára vonatkozó adatokat keressek és gyűjtsek. Feltűnt nekem, hogy a második világháború időszakából nincs semmi településekre lebontható, iparra vonatkozó adatsor. Problémámmal a Statisztikai Könyvtár akkori igazgatójához: Dányi Dezsőhöz fordultam, aki kitűnő történész volt. (0 és Dávid Zoltán adta ki az első magyarországi népszámlálás anyagát, 1960-ban.) Dányi Dezső nem utasította vissza kérésemet, hanem egy idősebb hölgyhöz utasított, aki már nagyon régen a Statisztikai Hivatalban dolgozott. О számított akkor minden titkok tudójának (sajnos a nevét már nem tudom.) Ez a hölgy mondta meg, hogy a Hivatal Kapás utcai raktárában őrzik Magyarország gyáriparának 1942. évi teljes statisztikai anyagát. Ezt - a háború miatt nem dolgozták fel, és így nem esett - az egyébként szokásos - megsemmisítés sorsára. Lehetőséget teremtettek nekem arra, hogy - egy takarítónő felügyelete alatt - délutánonként ezt az anyagot, illetve annak engem érdeklő részeit kimásolhassam. Nagyon nehéz munka volt, mert csak egy ú.n. hokedlit (támla nélküli konyhaszéket) kaptam, ahová felhurcolhattam a 14 lépcső mély pincéből egyenként a közel ötven kötegbe kötött táblázatokat. Sokat dolgoztam ebben az udvarban. Egy idő után azonban a Statisztikai Hivatalban is belátták, hogy ez az anyag valóban értékes és lehetővé tették nekem azt, hogy az anyag utolsó részletét már a Hivatal egyik irodájában nézhessem át. A végső ellenőrzést pedig az újonnan létesített Statisztikai Levéltár kutatótermében végezhettem. A forrás tehát hiteles és pontos. Az idők során, az eltelt 20-30 esztendőben a négy déldunántúli megye 1942. évi gyáripari táblázatait - különböző kiadványokban - közzé tettem. ' Ebben a tanulmányban nem a táblázatos anyag elemzésére, hanem a rejtett értékeinek bemutatására törekszem. Ezért is választottam az ismertetés és nem az anyagközlés formáját. Pécs gyárai 1942-ben e táblázatok adatai alapján A táblázatos anyag - Statisztikai Hivatal általi hivatalos - feldolgozása a háború befejezése után már elvesztette aktualitását. A feltüntetett gyárak egy része elpusztult, másik része átalakult, vagy már az átalakítás utján volt. Az 1942. évre vonatkozó kérdésekre adott válaszok a gyáripar múltbeli képét adják meg, egy meghatározott esztendőre vonatkozóan. Amikor kiemeljük a magyarországi gyárak sorából a Pécsen megtelepülteket, teljes adataikkal, akkor - egyidejűleg - képet kapunk a háború alatti évek gyárainak nehézségeiről és problémáiról is. Mielőtt azonban a konkrét adatok áttekintésére térnénk, meg kell vizsgálnunk az akkor használt fogalmak tényleges tartalmát, akkori jelentését. A gyáripari éves kérdőívek kitöltéséhez adott utasítás szövege szerint.

2 Állótőke: az ingatlanok, gépek és egyéb üzemi felszerelés stb. 1942. év végi valószínű forgalmi értéke. Figyelembe kellett venni az azévi beruházásokat és a tényleges leírásokat. Az érték szó a megtermelt áru eladási árát jelentette. Forgótőke: a készpénz (valuta) és a pénzintézeti betét (takarékbetét, folyószámla és csekkszámla), értékpapírok és váltók, áruhitel, nyersanyagkészlet és árukészlet értéke ára. Termelési érték: az 1942-ben előállított és eladott összes iparcikkek forgalmi (fázis), fényűzési, fogyasztási adók és kincstári haszonrészesedés nélkül számított eladási értéke ára, valamint az előállított, de raktáron maradt iparcikkek év végi értéke ára. Ezeken kívül a gyárban előállított és ugyanott feldolgozásra került (felhasznált) iparcikkek előállítási, illetve önköltségi értéke ára. Ipari többlet vagy hiány a gyáripari termelésnek a felhasznált anyagok költsége nélkül számított értéke ára. A részletes feldolgozás előtt még előre kell bocsátanom