Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)
Történettudomány - Pilkhoffer Mónika: A pécsi közkórház kibővítése (1891–1895)
Pilkhoffer Mónika: A pécsi közkórház kibővítése (1891-1895) 105 a vízvezetékit Tichy Ödön, a fűtési és szellőztetési berendezést a Körting В et С cég nyerte el. A cementlapok szállításával Wurster Antalt bízták meg, a műköveket és a terrakottákat a Zsolnay gyárban készítették. Az ács és asztalos munkára a tervek átalakítása miatt újabb, szűkebb versenyt hirdettek. 1894. június 19-én a város kiadta az építkezési engedélyt. Az építést ellenőrző bizottságba Herbert János gazdasági tanácsnok elnöklete alatt a kórházigazgatót, Ott Márton bizottsági tagot és a színház építését ellenőrző bizottság tagjait kérték fel. A „szakértők" az építési naplóban rögzítették a munkák menetét. Augusztusban derült ki, hogy a tervezés alkalmával az építési telek hibásan lett felmérve, ezért a főépület udvari főfala 178 cm-rel hosszabb, mint a rendelkezésre álló hely. Az épület megrövidítése miatti helyhiányt a válaszfalak eltolásával elosztották a helyiségek között. Meg kellett vastagítani néhány falat, az udvari rizalit két sarokpillérjét pedig a nagyobb teherbírás érdekében cementhabarcsba rakott téglapillérekre cserélték ki. A kivitelezés során felmerült módosítások a költségvetés növekedését okozták. A munka olyan gyorsan haladt, hogy a kőművesek október közepén elérték a tetőszintet. 8 A közigazgatási bizottság engedélyezte, hogy a kórház jövedelmeinek terhére az udvarban sütőkonyhát és fafészert építsenek, a szénapajtát istállóvá alakítsák át. A kórházigazgató a főmérnökkel új jégvermet terveztetett. November 1-én használatba vették az elkülönítő és megfigyelő pavilonokat. Két nappal később az ácsoknak 50 forintot utalványoztak ki, ami azt jelentette, hogy a főépületre felkerült a tető. 1895. október 1-én átadták a kórház kibővített épületét. Az építkezés megkezdésével egy időben Piacsek Gyula építőmester és Erreth Lajos kórházigazgató kapcsolata egyre feszültebbé vált. Piacsek az 1892. szeptember 22re elkészített második tervsorozatért a Magyar Mérnök és Építész Egylet által meghatározott árat kérte. Ezzel szemben az igazgató azt állította, hogy az építőmester újból 100 aranyat szeretett volna, ám a kórházi bizottság azt figyelemre sem méltatta. Erreth megkérdőjelezte, hogy a második terv új munkának tekinthető-e, holott a pékműhely és a bábaképezde helyiségeinek elhagyása, a légfűtés bevezetése és a nagyobb kórtermek kialakítása Piacsek véleménye szerint teljesen más beosztást igényelt. A mester 1.495 forintot kért a munkájáért. Az 1893. március 7-én felterjesztett terveken kívánt újabb átalakításokat Piacsek mester elfoglaltságára és rossz egészségi állapotára hivatkozva az októberi határidőre nem vállalta el. Annak elkészítésével ezért Péter Ferencet bízta meg Erreth, akinek a munkáért 25 arany kifizetését indítványozta. Piacsek azonban tiltakozott az ellen, hogy a saját utasításai alapján módosított terveket Péter Ferenc írta alá. Rauch János városi főmérnök az ellentmondásos vitában arra az álláspontra helyezkedett, hogy a második tervrajz csak átalakításnak minősíthető, amiért a tervezési költség egyharmada jár 9 . De mert a módosításokat a program megváltoztatása okozta - amely esetben teljes díjazás számítható fel -, és mert Piacsek Gyula az első tervezet elkészítéséért sem kérte a neki megjáró munkadíjat, ezért az 1.455 forintos egész összeg kiutalásátjavasolta. Ugyanakkor ennek a tervnek a kijavítását ingyen kellett volna a tervezőnek elvégeznie, ezért a Péter Ferencnek járó 25 aranyat Piacsek pénzéből tartotta levonandónak. A jogügyi bizottság 1895. áprilisában mégis úgy határozott, hogy az építőmesternek csak az átalakításért járó 783 forint állapítható meg, amiből 149 forint (25 arany értéke) Péter Ferencet illet meg. Az építkezés végösszege az 1895. augusztus 15-i leszámoláskor 5.992 forinttal túllépte az előirányzottat. 1 " A kórház kihasználva a belügyminiszteri határozat adta lehetőséget, a költségek biztos fedezése érdekében az ápolási díjat 79 krajcárra emelte fel. A főépület felülvizsgálatának 1896. augusztus 27-én kelt jegyzőkönyvét a kereskedelemügyi miniszter nem találta szabályszerűnek, mert abból a többletköltségek okai nem derültek ki. A vállalkozói szerződésekkel és tanácsi határozatokkal kiegészített, 1898. április 27-én készült újabb felülvizsgálati jelentést most a belügyminiszter nem fogadta el. A 3 éves jótállási idő lejárta után, az 1898. október 15-i helyszíni szemlén az asztalos és lakatos munkák kivételével az épületeken mindent kifogástalannak találtak és javasolták a vállalkozók óvadékainak visszafizetését. Am a belügyminiszter a leszámolást nem hagyta jóvá - mert azt nem egy külön felülvizsgáló, hanem az építést ellenőrző bizottság végezte -, és pótfelülvizsgálatot rendelt el. Mivel a város nem rendelkezett annyi szakértővel, hogy két külön bizottságot tudott volna kiállítani, ezért a minisztériumból Duka Achill műszaki tanácsost küldték Pécsre. Az 1899. április 8-án megtartott pótfelülvizsgálaton a tanácsosnak azonban semmi dolga nem akadt, hacsak az nem, hogy jelentésében megírja, hogy az épület tökéletesen látja el feladatát.
