Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 44-45 (1999-2000) (Pécs, 2002)

Muzeológia - B. Horváth Csilla–Dénes Andrea–Huszár Zoltán–L. Imre Mária–Nagy Erzsébet–Nagy Lászlóné–Uherkovich Ákos–W. Müller Judit: A Barnya megyei múzeumok tíz éve (1990–2000)

184 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 44-45 (1999-2000) 2001. október 8-án lépett hatályba a 2001. évi LXIV. törvény, amely felállította a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (KÖH), ill. annak regionális irodáit, a déldunántúlit Pécsen. E hivatallal szoros napi munkakapcsolatban van a Múzeum, elsősorban a Régészeti Osztály. Sajnálattal kell jeleznünk, hogy az intézmény saját költségvetéséből már évek óta nem tud ún. tervásatásokat végezni. Az ásatási munkákat alapvetően az 1997. CXL. törv. által előírt beruházói kötelezettségből adódó finanszírozás teszi lehetővé. A Múzeum valamennyi ásatási tevékenységét a KÖH-höz benyújtott, az Ásatási Bizottság által jóváhagyott ásatási engedélyek alapján végzi. Kiállítási programjaink közül néhány különösen sikeres volt az elmúlt évtizedben; ezek az alábbiak: folytattuk - évenként váltva - a Pécsi Kerámia, ill. Kisplasztikái Biennálekat. Több múzeum összefogásának eredményeként elkészült "A bronzkor kincsei Magyarországon" kiállítás és katalógus (1995). 1997-ben megjelent a "Marcus Aurelius" katalógus, amely a világhírű baranyai leletet mutatja be. Az utóbbi évtized legjelentősebb Múzeumunknak ajándékozott kollekcióját mutattuk be az „ Uralkodók, szentek, amatőrök. XVIII. századi portré-miniatűrök a HabsburgLotharingiai Házból" (1999) с kiállításunkban. A pécsi Múzeum Galériában és Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezett Zsolnay Miklós keleti kerámiagyűjteményét bemutató, az „Egy ismeretlen orientalista" (1999), ill. ugyanezen anyag isztambuli bemutatója a „Művészet határok felett" (2000) с kiállítás és katalógus jó szakmai visszhangot és igazi közönségsikert eredményezett. A Magyar Millennium évében jelentős, pozitív visszhangot váltott ki a „Kereszténység és államiság Baranyában. Pécsvárad 2000-200] " c. három kiállításból álló szakmai bemutatónk, ill. a hozzákapcsolódó katalógus. Örvendetes, hogy a 6 országra kiterjedő Vasarely kiállítás (2000-2001), ül. katalógus nagy média és közönségérdeklődést eredményezett. Kitartó szakmai munkával, eredményes pályázatok révén lassan teljesül az a szakmai elvárás, hogy állandó kiállításainkhoz korszerű, magyar és idegennyelvű (angol, német) katalógusokat tudjunk az érdeklődő látogatóknak ajánlani. E program részeként jelent meg a Zsolnay kerámia (1999), a Baranya népművészete (1999), a Vasarely (2000), a Modern Magyar Képtár 1'. (2001) с katalógus. Az intézmény tudományos tevékenységének összmúzeumi reprezentálója, a Janus Pannonius Múzeum Evkönyve, amely sorozat több kötete forráshiány miatt - az elmúlt évtizedben összevontan jelent meg. A múzeumi tevékenység közművelődési hasznosításának részeként a 17 pécsi kiállításunkhoz "Ausstellungen/Exhibitions" с leporellót adtunk ki 1999-ben. Ennek bővített változata a "Pécs és Baranya múzeumai, kiállításai" (2001) с magyar, német, angol nyelvű kiadvány, amely a pécsieken kívül Múzeumunk 32 baranyai állandó kiállítását is bemutatja. Az iskolás korosztály számára „Régészeti kincsek Baranyában" (2001) címmel kiállítás-vezető és foglalkoztató füzetet jelentettünk meg. A közművelődési tevékenység kézzelfogható eredménye, hogy a '90-es évek csökkenő látogatószáma megállt és 1999-2000-ben már jelentős növekedést értünk el. Pécsi kiállítóhelyeinket több, mint 300 ezer, baranyai kiállítóhelyeinket közel 200 ezer látogató tekintette meg évente. (Részletes látogatottsági statisztikát lásd a mellékletben!) Az Önkormányzat és a Múzeum az Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) pályázati felhívására a „Múzeumpártoló Önkormányzat 2000" с pályázaton II. helyezést ért el. A díjjal járó 1,4 millió Ftot műtárgyvédelemre és a műtárgynyilvántartás korszerűsítésre fordítottunk. A Múzeum, elsősorban Régészeti Osztályának, munkatársai jelentős szakmai tevékenységgel járultak hozzá a pécsi ókeresztény temető Világörökségi címének megszerzéséhez (2000). Intézményünk intenzív szakmai érdekeltséggel rendelkezik a további két jelentős pécsi kulturális örökségi programban; a Pécsi Dóm Múzeum és a Középkori Egyetem kutatási, műtárgyvédelmi, bemutatási szakmai munkálataival. Mindhárom projekttel kapcsolatban a Múzeum álláspontja az, hogy csak a szakmai szempontok maradéktalan érvényesítésével szabad az üzemeltetést megszervezni, ill. megvalósítani. Az elmúlt évtizedben a Múzeum vezetésében az alábbi személyi változások történtek: Dr. Újvári Jenő történész főmuzeológus, megyei múzeumigazgató 1983 novemberétől 1993 júliusáig irányította a Múzeumot. Mandátumának lejárta után dr. Ecsedy István régész főmuzeológut nevezte ki az Önkormányzat a megyei múzeumigazgatói beosztásba, aki 1993 júliusától 1998 júliusáig vezette az intézményt. Huszár Zoltán történész főmuzeológust 1998 júniusában választotta meg az Önkormányzat Közgyűlése megyei múzeumigazgatónak, akinek igazgatói megbízatása 2003 júliusáig tart. A jelenlegi műtárgyállomány muzeológiai szakmai csoportok szerint a következő (2001 márciusi állapot): 1. Természettudományok: 5.200 egyedi leltározott tárgy, 277.480 szekrénykataszteri tétel. 2. Régészet: 331.741 egyedi leltározott tárgy, 36.500 egyedi leltározatlan tárgy (gyarapodási naplóban nyilvántartva!) 3. Néprajz: 34.119 egyedi leltározott tárgy, továbbá a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeumban lévő tárgyi